4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Államigazgatás a második világháború után

változás történt, az új szabályozás szerint önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké váltak, nyomatékosan hangsúlyozva kettős alárendeltségüket, vagyis egyrészt a végrehajtó bizottság, másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá kerültek. Elnevezésük alapján, mint „XY. vb szakigazgatási szervei" továbbra is a végrehajtó bizottságok „birtokaként" szerepeltek, azonban nem volt kétséges, hogy a szakigazgatási szervek egyben a felsőbb igazgatás helyi szervei is voltak. (Például a városokban működő szakigazgatási szervek a megyei szerveknek alárendelten működtek, a megyeiek pedig az illetékes szakminisztérium irányítása alatt álltak.) E tagoltabb szervezet kialakításánál is természetesen szigorúan betartották az államhatalom egységének elvét, amit a jól konstruált alá- és fölérendeltségi viszonyok szabályozásával biztosítottak. Az 1971-ben hatályba lépett harmadik tanácstörvény - az 1971. évi I. tv. - lényeges változást abban hozott, hogy újszerűen definiálta a tanácsok helyét és^szerepét az állami szervek rendszerében. Elhagyva az „államhatalmi" és „tömegszervezeti" jelleget, az új szabályozás a tanácsokat népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerveknek nyilvánította. E megfogalmazás, bár csak deklaratíve, de visszaadta a helyi képviseletek eredeti funkcióját, az önkormányzatot. Az önkormányzati jelleg legfőbb érvényesülési garanciájának a törvény a gazdasági önállóság biztosítását látta. Azonban a 70-es évek ún. „visszarendeződési" folyamatában született más, magasszintű jogszabályok - pl. a tervezésről vagy a költségvetési gazdálkodásról - ennek ellentmondva, végül is a központi akarat függvényévé tették ismételten a helyi testületeket. Bár született ennek korrigálására néhány döntés (pl. a járások megszüntetésével a feladatokat a helyi tanácsok hatáskörébe utalták, vagy az erőszakos községegyesítések káros hatásainak kivédésére létrehozták a társközségekben az elöljáróságokat), de a feladatelosztásoknál is érvényesültek ezekkel ellentétes tendenciák (pl. a mezőgazdasági feladatokat megyei hatáskörbe koncentrálták). (A szocialista korban működött vállalatokkal egy külön fejezetben foglalkozunk.) (Petrikné Vámos Ida, G.Vass István)