4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

tevékenységet is folytattak. Az 1929. évi XXX. tc.-kel a rendezett tanácsú város megyei város elnevezést kapott. A városi tanács megszűnt. Az igazgatási hatóságot a polgármester jelentette. A területi alapon szervezett önkormányzatok mellett a Horthy-korszakban a korábbinál is jelentősebb szerephez jutottak az ún. érdekképviseleti szervek, amelyek az egyazon pályán működők vagy azonos mesterséget űzők érdekeit képviselték. Még a dualizmus korában (1868) létesítették a kereskedelmi és iparkamarát, azután az ügyvédi és a közjegyzői kamarát. 1920-ban alakították meg a mezőgazdasági kamarát, 1923-ban Budapesten a mérnöki kamarát, 1938-ban a sajtókamarát, 1940-ben pedig az orvosi és a művészeti kamarákat. Az állam egyrészt hatósági feladatok ellátásával is megbízta a kamarákat, másrészt, kiváltképp a háború alatt, a maga politikai céljainak, az ország fasizálódásának szolgálatába állította azokat. A bíróságok és ügyészségek szervezete a dualizmus korához képest a két világháború között említésre méltó módon nem változott. A Nagyatádi-féle földreform végrehajtásával kapcsolatos vitákban ítéletet mondani hívták életre az Országos Földbirtokrendező Bíróságot. Hivatásos bírák, szakminisztériumi s pénzintézeti tisztviselők ítélkeztek tanácsaiban. Az ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékeken külön tanácsot, ún. öttagú tanácsot állítottak fel a kommunista szervezkedés, lázítás, hazaárulás címén indított bűnügyekben gyorsított eljárás lefolytatására. Az esküdtbíróság intézményét még 1919-ben megszüntették. (Petrikné Vámos Ida)