4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

teljesítette e feladatokat. A kisközségeknek önálló képviselőtestületük volt ugyan, de közös jegyzőjük (körjegyző). 2. A nagyközség egymaga is képes volt a községekre rótt szervezeti és egyéb feladatokat ellátni. A kis- és nagyközségek egyaránt valamely járási igazgatás keretébe tartoztak, s felügyeleti hatóságuk a járási főszolgabíró volt. A vármegyével is a főszolgabíró útján érintkeztek, s a főszolgabíró volt az elsőfokú közigazgatási hatóság és a kihágási bíró is. 3. A járási szervezeten kívül közvetlenül a megyei hatóság alatt állott a harmadik községi típus: a rendezett tanácsú város. Ez a régi mezővárosnak, a rendezett tanáccsal ellátott községnek volt a jogutódja, s ide sorozták azokat a szabad királyi városokat, melyeknek lakossága, gazdasági ereje nem volt elég arra, hogy önálló törvényhatóságot alkosson. A község legfőbb szerve a községi képviselőtestület volt, emellett a községi elöljáróság, az igazoló választmány, rendezett tanácsú városoknál pedig a városi tanács voltak a legfőbb szervek. A rendezett tanácsú város első tisztviselője a polgármester volt, a többi községben a községi bíró volt a község feje, mellette a községi jegyző volt az adminisztráció vezetője, legtöbbször a község tényleges vezetője is. A község végrehajtó szerve a községi elöljáróság volt. A jogszolgáltatás szervei A bírói függetlenséget kimondó 1869. évi IV. tc. szétválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. A rendes bíróságok A bírói szervezetben a legmagasabb szintű bírói fórum, a büntető és polgári ügyekben egyaránt hatáskörrel rendelkező Kúria volt. A Kúria egységes szervezetét 1881 ben alakították ki, amikor a semmítőszéket és a legfőbb ítélőszéket, annak két osztályaként egyesítették. A felsőbíróságokat fokozatosan szervezték át. 1869-ben a volt ülnökök helyét a király által kinevezett bírók foglalták el. 1890-ben az addigi két ítélőtábla helyett - decentralizálva - 11 ítélőtáblát szerveztek Budapest, Debrecen, Győr, , Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged és Temesvár