4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 3. Az egyházi szervezet kialakulása és megszilárdulása Magyarországon

Az augsburgi vereség után a görög térítés lendülete Magyarország irányába alábbhagyott, Bizánc befolyása csökkent, de úgy is fogalmazhatunk az éppen a keleti kereszténységhez csatlakozó Kijevi Oroszország sokkal fontosabbá vált Bizánc számára. A változást jelzi és a nyugati érdeklődés növekedését mutatja, hogy 961-ben Taksony fejedelem feltehető kérésére vagy jóváhagyásával egy Zacheus nevű papot XII. János pápa a magyarok püspökévé szentelt, de idejövetelét I. Ottó császár megakadályozta. Géza fejedelem uralkodása alatt végleg eldőlt, hogy Magyarország a kereszténység nyugati ágához a római katolikus egyházhoz csatlakozik. A külföldi térítés utolsó jelentős alakja a 983 óta prágai püspök Adalbert, István hagyomány szerinti megkeresztelője, és 997-es vértanúhalála után Közép-Európa szinte minden új államában különösen tisztelt szentje. Közismert, hogy az első magyar egyházszervezet az első magyar király idején alakul ki, szükségszerűen 10 püspökséggel, hiszen ennyi kell ahhoz, hogy a magyar egyház önállósága megkérdőjelezhetetlen legyen. A püspökség alapítási sorrendje írott források híján nem állapítható meg, de bizonyos, hogy legalább három lépcsőben történt. Nyilvánvaló, hogy a fejedelmi és királyi székhelyen Esztergomban jött létre az első egyházmegye, s mint legfőbb mindjárt érseki rangban. Feltehetően ezzel együtt alakult Kalocsa, kezdetben csak püspökségként és csak István uralkodásának vége felé nyerte el az érseki rangot. Az első szakaszhoz tartozhat még Veszprém püspökségének alapítása a királynéi városban, valamint Eger püspöksége a keleti országrészen. A második szakaszban alakulhatott Pécs és Győr püspöksége a Dunántúl fejlettebb területei, valamint a Bihari Püspökség a Tiszántúlon és az Erdélyi Püspökség, amely feltehetően egyre beljebb tette székhelyét a keleti végeken, talán Tasnád, Kolozsvár után jutott el végül Gyulafehérvárra. A Váci Püspökséget is hagyományosan István-i alapításúnak tartjuk. Az utolsó hullámban 1030 táján alakult meg a Csanádi Püspökség Ajtony egykori délvidéki birodalmában a Marostól az Al-Dunáig elterülő végeken. A fenti egyházszervezet már a XI. század végén bővült és változott. A bihari püspökség 1080 után Váradra költözött és máig is ez a székhelye. A Kalocsai Érsekség 1090 után két központúvá vált Bács-Kalocsai néven, két külön káptalannal, nyilván azért, hogy a déli területeken erősítse az egyház befolyását. Horvátországban és Dalmáciában szerveztek püspökségeket, ezek ismertetését most nem tekintjük feladatunknak. A szűkebben vett Magyarországon Kálmán király 1113-ban állítja fel a Nyitrai Püspökséget,