4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

A törvénykezési szervezet A török kiűzése után - ahogy a korábbi évszázadban - az igazságszolgáltatás szervei társasbíróságok voltak. A legfelső bíróság, a királyi kúria, tulajdonképpen két bíróságból állt. A hétszemélyes tábla (Tabula septemviralis) a régi nádori bíróság utóda volt. Elnöke a nádor, aki mellett 3-3 főpap és főúr ítélkezett. (Ezeket, valamint a királyi tábla s a kerületi táblák elnökét, bíráit és jegyzőit a király, a bírósági segédszemélyzetet pedig az illető bíróság elnöke, a bírák meghallgatásával nevezte ki.) A másik felsőbíróság a királyi tábla (Tabula Regia Iudiciaria) nagyobb létszámú ítélőszék volt a személynök elnöklete alatt. Első fokon hűtlenségi és felségsértési perek tartoztak hozzá, amelyekben a hétszemélyes táblához lehetett fellebbezni. A XVIII. századra kialakult a járásokban a szolgabírói ítélőszék is, melyen a főszolgabíró, vagy valamelyik szolgabíró egy esküdttel a polgári peres ügyekben (3000 forintig) ítélkezett. Kihágások is tartoztak a szolgabíró hatáskörébe, amelyekért 12 forintig terjedhető pénzbüntetést szabhatott ki, vagy nemteleneket legfeljebb 12 botütéssel büntethetett. A szolgabírónak mind az ítélőszéken, mind a közigazgatási ügyekben segítőtársa az esküdt. Minden szolgabíró mellett egy rendes esküdt és a szükséghez képest több tiszteletbeli esküdt működött. A feudális kor legelterjedtebb bírósága a nemesek pereiben a megyei törvényszék (sedria) volt. A XVII. században a perek sokasága miatt ideiglenesen működött az alispáni szék bírósága is, de a következő évszázadban már vesztett jelentőségéből. A XVII. század első felében a sedriának már külön tagozata tárgyalta a polgári és külön tagozat a büntetőügyeket. A büntetősedria 1613-ban válik ki az egységes bírói szervezetből. A hatáskörök azonban nem váltak szét tökéletesen. A sedria nemesek ügyeiben általában első fokon ítélkezett; jobbágyok ügyeiben, ha azok fellebbezhetők voltak, másodfokú bíróságként működött. A büntetősedria elé tartozott a felségsértést és hűtlenséget kivéve minden közbűntett. A polgári sedria csak fontos polgári perekben ítélkezett. A polgári perek egy részét az alispáni ítélőszék, illetve a szolgabírói ítélőszék elé utalták. Hogy milyen perek tartoztak a sedria, s melyek az alispáni, illetve szolgabírói ítélőszék elé, azt törvények pontosan nem határozták meg, a hatáskörökre a szokásjog, illetve a vármegyei szabályrendeletek voltak az irányadók. Az 1723-as reformmal létrehozott kerületi táblák