4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.
I. Irattani ismeretek - 1. Az írásbeliség fejlődésének főbb szakaszai
I. IRATTANI ISMERETEK 1. AZ ÍRÁSBELISÉG FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB SZAKASZAI írástörténet Ahogy a folyók és patakok sem egyformán bő forrásból erednek, úgy az emberiség történelmét is különböző értékű források segítségével lehet megismerni. Az előttünk járó emberek keze munkája lépten nyomon emlékeztet bennünket alkotóikra. Egy templom, egy vár, egy torony, egy sír, megannyi emléke őseinknek. A tárgyi emlékeken kívül írott források is segítik a régmúlt események felidézését. Ha igaz az, hogy az emberréválás az eszközök, szerszámok használatával kezdődött, úgy azt is lehet mondani, hogy a civilizált emberréválás az írás megjelenésével indult el. Az írás segítségével vált lehetővé, hogy az ember nemcsak hogy a távollévő társaival közölhesse a szándékait, gondolatait, de az is, hogy utódaira, a következő generációkra átörökítse megfigyeléseit, tapasztalatait, hogy jól működő társadalmat szervezzen. Az emberi gondolat, érzelem kifejezésének természetesen több lehetősége van. a beszéden kívül ide számít az ének, a zene, a tánc, a képzőművészet. Az írás azonban valamilyen módon kapcsolatban áll az említett valamennyi kifejezési móddal. Gondoljunk a hagyományos értelemben vett íráson kívül a hangjelírásra, koreográfiákra, a kiemelkedő eseményeket megörökítő rajzokra, festményekre, szobrokra, szoborcsoportokra. Mindezek elemeinek felhasználásával az emberi elme elvonatkoztató, általánosító képességének több évezredes fejlődésével párhuzamosan jelent meg - a civilizáció mindenkori lenyomataként - az összes többi kifejezési formát elvonatkoztatott, sematikus módon megjeleníteni képes írás. Az írás ebben a felfogásban nem egyszerűen közlési technika, hanem egyszersmind művészeti tevékenység is, tulajdonképpen a gondolat, az érzelem grafikai művészi ábrázolása, aminek stílusa, stílustörténete van. Mindenekelőtt a képi ábrázolásból alakult ki közvetlenül vagy közvetve az írásmódok sokasága. Ma már ugyan nehezen felismerhető, de a 3-4000 évvel időszámításunk kezdete előtt kialakított ó-egyiptomi képírás az elsődleges őse az európai, illetve az európai kultúrkörhöz kapcsolódó civilizációk mai betűírása is. Több ezer esztendőn át kísérhetjük nyomon az egyiptomi képírás egy-egy fogalmat jelző ábráitól (amelyek többnyire emberek, állatok, használati tárgyak egyszerűsített rajzai) az emberi beszédhangok