3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 4. Ügyvitelszervezési ismeretek

- A működési fejezetben történik rendelkezés a minisztériumi testületek szabályozásáról. A minisztériumokban kétféle típusú testület működik: operatív és döntéselőkészítő, véleményező testületek. A szabályzatnak rendelkezni kell arról, hogy milyen testületek működnek a minisztériumban, szabályozni kell az összehívás rendjét, összetételét, az állandó meghívottak körét, és azt, hogy melyik szervezeti egység látja el az adminisztrációt. (A Belügyminisztérium szabályzatában a miniszter munkáját segítő testület a Kabinet, amelyet a miniszter hív össze, tagjai a miniszter által felkért külső szakértők, az államtitkárok, az állandó meghívottak, az adminisztrációját pedig a Kabinetiroda látja el.) - Ez a fejezet szabályozza a miniszteri, politikai államtitkári, közigazgatási államtitkári értekezleteket, a főosztályvezetői (osztályvezetői), összmunkatársi (apparátusi) értekezleteket, továbbá a miniszter mellett működő szakmai kollégiumokat, valamint a minisztériumban működő érdekegyeztető tanácsot. Itt határozzák meg azt, hogy milyen időközönként kell összehívni a felsorolt testületeket, általánosságban milyen feladatai vannak, kik az állandó résztvevői, az állandó (vagy eseti) meghívottak körét, ki gondoskodik az összehívásról. - Végül ebben a fejezetben rendelkeznek a tárca sajátosságából adódóan létrehozott fórumokról (pl. a Külügyminisztériumban a követi értekezletekről), a társminisztériumokkal való kapcsolattartás rendjéről, valamint a nemzetközi kapcsolatokról, az ellenőrzésről, esetleg az ügyeletről vagy általánosságban az informatikai tevékenység összehangolásáról. Az V. fejezet a záró rendelkezéseket tartalmazza, amelyek egyrészt a szabályzatban szereplő fogalmakat, elnevezések tisztázására szolgálhatnak, másrészt itt sorolják fel a mellékleteket, függelékeket. * * * Az egyéb állami szervek, intézmények mindegyikére jellemző, hogy közfeladatot látnak el, és valamelyik központi állami szerv irányítása alatt működnek (pl. a Magyar Országos Levéltár a művelődési és közoktatási miniszter irányítása alá tartoznak). Ezek a szervek is maguk készítik el szervezeti és működési szabályzataikat, azonban jóváhagyásra