3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 4. Ügyvitelszervezési ismeretek

működési szabályzat, amelynek összeállítását jogszabály vagy a létrehozó szerv rendeli el. Az is előfordulhat, hogy maga a jogszabály állapítja meg a létrehozott szerv szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, különösen azon szervek esetében, amelyek a demokratikus államberendezkedés szempontjából fontosak. A szervezeti és működési szabályzatok minden szervnél a jogszerű és hatékony működés alapfeltételei. Testületekként működő szervek esetében a szabályzatot ügyrendnek nevezik, ami azonban nem azonos az egyes hivatalok vagy szervezeti egységek ügyrendjével. Az állami szervek rendszerében elhelyezkedő központi és területi szervek feladat- és hatáskörét minden esetben jogszabály állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzat tulajdonképpen ezeknek a jogszabályoknak a végrehajtási utasítása. Az egyes szerveknek a feladatok ismeretében úgy kell szervezetüket kialakítani, hogy azok végrehajtása szakszerű és hatékony legyen. Amint már említettük, a legfontosabb központi szervek szervezetéről és működéséről magas szintű jogszabályok rendelkeznek, ezek közül néhányat kiemelnénk. Az Országgyűlésnél maga az Alkotmány írja elő (24. § /4/), hogy az Országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait, tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés határozatában fogadja el az ún. Házszabályt, amelyben meghatározzák a bizottságokat, azok létszámát és jogosítványait, a házelnök és más tisztségviselők jogkörét, továbbá a törvényalkotást segítő egyéb testületek működését, valamint a törvényalkotás rendjét. (46/1994.(1X30.) Ogy. hat. a Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabályairól) Az Alkotmánybíróság esetében is az Alkotmány rögzíti azt (32/a. § /6/), hogy szervezetéről és működéséről az Országgyűlésnek alkotmányerejű törvényben kell rendelkezni. (1989:XXXII. tv. az Alkotmánybíróságról.) Az Állami Számvevőszék szervezetét és működését szintén az Alkotmány (32/c. § IAÍ) értelmében alkotmányerejű törvényben kell megállapítani. (1989:XXXVTII. tv. az Állami Számvevőszékről.) A Kormány ügyrendjében szabályozza többek között a kormányülés előkészítését és lefolytatását, a miniszterek helyettesítési rendjét, az állandó meghívottak körét, működését segítő bizottságok és egyéb testületek jogosítványait, a döntéshozatal rendjét és a határozatképességet.