3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 2. Államigazgatási ismeretek

Kft felügyelő bizottságot csak akkor köteles létrehozni, ha törzstőkéje a törvény által időről-időre meghatározott nagyságrendnél nagyobb, vagy ha tagjainak száma a huszonöt főt meghaladja, illetve ha főfoglalkozású alkalmazottainak száma éves átlagban kétszáz főnél több. A társaság könyvvizsgálót is alkalmazhat. Egyszemélyes társaságnál könyvvizsgáló kijelölése kötelező. Részvénytársaság. Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, melynél a tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. A gazdasági társaságok között szervezetét és működését tekintve a részvénytársaság a legösszetettebb forma. A részvénytársaság tipikusan tőkeegyesülés, ahol elég merev választóvonal húzódik meg a szabályozásban a tulajdonosi jogokat gyakorló részvényesek és magát a vállalkozást és az ügyintézést végző vállalat között. A részvény a társasági jogokat megtestesítő értékpapír. A részvények általában azonos tagsági jogokat biztosítanak, de törvényi felhatalmazás esetén lehetőség van eltérő tagsági jogokat biztosító részvények (részvényfajták) kibocsátására is. A részvényekhez (részvényfajtákhoz) fűződő jogokat, a kibocsátandó részvények számát és névértékét az alapszabályban kell rögzíteni. A részvények lehetnek bemutatóra szólók és névre szólók. Az előbbiek szabadon átruházhatók, míg az utóbbiak átruházására a váltó átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A névre szóló részvényekről a részvénytársaság igazgatósága részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvénytulajdonosok nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét). Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A törvény kötelezően előírja a részvénytársaság alaptőkéjének minimális nagyságát. A társaság szervezése az alapítási tervezet kibocsátásával és az ennek alapján meginduló részvényjegyzéssel kezdődik. Eredményes részvényjegyzés zárónapját követő hatvan napon belül az alapítók összehívják a részvénytársaság alakuló közgyűlését, melynek legfontosabb feladata a társaság megalakulásáról való döntés, és az alapszabály megállapítása. Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az alapszabályban meg kell határozni a részvénytársaság nevét és székhelyét, a részvénytársaság időtartamát, tevékenységi körét, a részvények számát, névértékét, valamint azt, hogy a részvények bemutatóra vagy névre szólnak-e, a