3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 2. Államigazgatási ismeretek

2. ÁLLAMIGAZGATÁSI ISMERETEK Az államig

az

gatás szervezete a közelmúltban Az egyre gyarapodó irattárakban a folyamatosan keletkező iratok mellett az elmúlt évtizedekben létrejött dokumentumokat is őrzik. Ezek kezelése, tárolása, selejtezése ugyanúgy hozzátartozik az irattáros munkájához, mint a többi feladat. A főbb iratképzők jellegének, hierarchiájának vizsgálatához így át kell tekinteni a közelmúlt és jelen államszervezetét. 1949 és 1989 között e szervezetet alapjaiban az 1949. augusztus 20-án kihirdetett, majd 1972-ben módosított alkotmány határozta meg, mely deklarálta, hogy - Magyarország Népköztársaság, szocialista állam, - a gazdasági rend alapját a termelőeszközök társadalmi tulajdona képezi, - a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, mely a hatalmat a parasztsággal, az értelmiséggel együtt gyakorolja, - a hatalom gyakorlása a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, politikai irányításával az arra hivatott állami szervek útján történik. A magyar államszervezetbe 1990-ig a következő szervek tartoztak: - népképviseleti szervek, és ezeknek alárendelt államigazgatási szervek - bíróságok, - ügyészségek. A népképviselet és törvényhozás legfőbb szerve az öt évre megválasztott országgyűlés volt, mely a legfőbb államhatalmat gyakorolta. A törvényhozáson kívül feladatkörébe tartozott a népgazdasági terv és költségvetés megállapítása, ezek végrehajtásának jóváhagyása, a nemzetközi szerződések megerősítése, a hadüzenet és a békekötés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács megválasztása, valamint a kormányprogram elfogadása. Az államhatalom központi szervei Első ülés alkalmával az országgyűlés tagjai közül elnököt, alelnököt, jegyzőket választott és folyamatosan működő bizottságokat alakított (pl. honvédelmi, ipari, jogi,