3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

III. Irattári ismeretek - 2. Rendezés, segédletek, selejtezés

tekintetében az 1972. január 1-je után keletkezett, illetve az iratkezelési szabályzatok elkészülte utáni iratokra vonatkozott. Mint arról a korábbiakban is szó volt, a tanácsi szervek iratanyagának kezelésére és selejtezésére az 1/1982. (TK 5.) MT TH utasítással és a 2/1984. (TK 28.) MTTH utasítás (Ügyiratkezelési Szabályzat) vonatkozott. Ennek témánk szempontjából lényege, hogy az iratok egy-egy tételen belüli őrzési idejét az irattári selejtezési időt mutató része, a selejtezési jel hatázozza meg: Selejtezési jel Selejtezési idő (év) 1 2 2 5 3 10 4 15 5 30 6 75 0 nem selejtezhető Az 1996. január l-jén hatályba lépett „A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről" szóló 1995. évi LXVI. törvény változatlanul előírja, hogy az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni és azt a nyilvántartásba (iktatókönyv vagy számítógépes nyilvántartás) bejegyezni szükséges. Kötelezővé teszi továbbá, hogy az iratképző irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben jelölt őrzési idő letelte után az illetékes közlevéltár engedélyével selejtezze ki, illetőleg a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat adja át a levéltárnak. A követelmények részletes szabályait a közfeladatot ellátó szerv által készített egyedi vagy a részére kötelezően előírt egységes iratkezelési szabályzat és irattári terv tartalmazza. A történeti érték meghatározása Mielőtt a selejtezési munka gyakorlati végrehajtásának menetét ismertetnénk részletesen, néhány szót kell ejtenünk olyan kérdésekről, amelyek elsősorban a levéltári és