2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Bp. 1996. MOL 91 p.

II. Irattani szócikkek - A/ A céhszervezetek irattípusai

A XVUI századtól kezdték használni a —>tanulólevél helyett. A ~ négy részből áll. A bevezető rész tartalmazta a kiállító nevét, rendi állását, mesterségét; a főrész (narratio) a ~ kiállítását előidéző tényeket és körülményeket, valamint a tárgyat fogaialja magában: a felszabadító jognyilatkozatát, mely szerint felszabadítja inasát, aki ezáltal segédnek tekinthető (dispositio), ezt követi a felszabadult ajánlása; az utolsó részben (corraboratio) a —ben írt tények bizonyítási módjaként magára az okiratra való hivatkozást, és az okirat megerősítési módjára a kiállító sajátkezű aláírására és pecsétjére, valamint esetleges tanukra való utalást találhatunk. A zárórész meghatározza a keltezés helyét, idejét (dátum), magában foglalja a kiállító és az esetleges tanúk pecséttel megerősített aláírását (subscriptiones). Az inasok keresztleveleinek mutatója A mesterhez felvett (szegődtetett) inasok „tisztességes" származásának igazolására szolgáló nyilvántartás. A kötet betűrendben tartalmazza az inasok nevét és működési helyét. Kimutatási könyv a segédek által a legénypénztár részére történt befizetésekről és munkába küldésről. A legénycéhek az anyacéh mestereinél munkába álló bevándorolt tagjaik részére állították ki —et, melyben igazolták a legény által a legénypénztárba befizetett taksa átvételét. A kötet adatai a következők voltak: a könyv száma, a tulajdonos neve, a születési helye, életkora, állapota, a bevándorlás ideje, a legény vándorkönyvének kelte s helye, a fölszabadulás helye, a legutóbbi munkába állás helye; a személyi adatok után a könyv használatával kapcsolatos utasítószabályok találhatók; a könyvecske utolsó részében negyedévi bontásban (Pünkösd, Mihály, Karácsony, Böjt) a befizetéseket vezették, az összeg beírása után az átvevő aláírásával igazolta a befizetést. Kiváltságlevél Kiváltság - privilégium - adományozásáról szóló okirat, oklevél. -^-Céhlevél Legénybeállítási könyv A legény személyazonosságát igazoló okmány, amely tulajdonképpen a munkakönyv funkcióját töltötte be és a -» vándorkönyv kiadását is bizonyította. Az előrenyomtatott könyv adatai a következők voltak: az első oldalon a könyv száma, a kiadás éve, a legény neve, a születési éve, az életkora, a hitvallása, az utazás ideje, a —» vándorkönyv kiadásának igazolása, a felszabadulás kelte, a tanítómester neve volt feltüntetve; a személyi adatokat „Figyelmeztetés" című fejezet követte, mely rész tulajdonképpen előírásokat tartalmazott a legények és munkaadóik részére a könyv használatával kapcsolatban; ezt követően találhatók az ún. jegyzőkönyvi lapok, melyek a munkábaállás tényét rögzítették és a következő rovatokat tartalmazták: a mester nevét, akinél a legény munkában állott, a munkaviszony idejét (év, mettől-meddig), a mester műhelyének címét (bel-, vagy külváros, házszám), a legény magaviseletének a minősítését, a munkából kilépés idejét és a munkaadó aláírását.