1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

- 1956. február l-jével a megszűnt ricsei járás községeit Cigánd, Dámóc, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pacin, Révleányvár, Ricse, Sem jén, Zemplénagárd községeket; továbbá a megszűnt sárospataki járás községei közül Bodroghalom, Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Karolyfalva, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tiszacsermely, Tiszakarád, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Végardó, Viss, Zalkod községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) - 1965. július l-jével Sárospatak és Végardó községeket „Sárospatak" néven egyesítették. (11/1965. NET sz. hat. - MK 1965. 25. sz.) - 1968. augusztus 20-ával Sárospatak községet járási jogú várossá szervezték. (20/1968. NET sz. hat. - MK 1968. 53. sz.) - 1978. december 31-ével Kisbózsva és Nagybózsva községeket „Bózsva" néven egyesítették. (20/1978. NET sz. hat. - MK 1978.68. sz.) - 1981. december 31-ével Rudabányácska, Széphalom községeket Sátoraljaújhely várossal egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) - 1981. december 31-ével Károlyfalva községet, Alsóberecki (Felsőberecki) közös tanácsú községeket Sátoraljaújhely város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (1/1981. (DL 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Sárospatak és Sátoraljaújhely városok városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) SELLYEI JÁRÁS Baranyám. Nk.: Felsőszentmárton Kjg.: csányoszrói (Csányoszró, Kemse, Nagycsány, Piskó, Sósvertike, Zaláta), drávafoki (Drávafok, Drávakeresztúr, Drávasztára, Markóc, Révfalu), gyöngyösmeUéki (Gyöngyösmeüék, Pettend, Szörény, Zádor), királyegyházi (Királyegyháza, Sumony), magyarmecskei (Gilvánfa, Gyöngyfa, Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyartelek, Mónosokor, Okorág), seüyei (Bogdása, Drávaiványi, Kákics, Marócsa, Sellye), teklafalusi (Bürüs, Endrőc, Kétújfalu, Teklafalu, Várad) - 1950. június l-jével szervezték a szigetvári járás és a megszűnt szentlőrinci járás egyes községeiből. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) -1956. február 1 - jével a siklósi járásból Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Hirics, Kisszentmárton, Kóros, Ózdfalu, Páprád (Besence), Sámod (Adorjás, Baranyahídvég), Vajszló (Lúzsok), Vej ti községeket a --hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) - 1963. december 31-ével ~-t megszüntették, községeit a siklósi, a szigetvári és a pécsi járásokhoz osztották be. (19/1963. NET sz. hat. - MK 1963. 74. sz.) SIKLÓSI JÁRÁS Baranya vm. Nk.: Nagyharsány, Siklós Kjg.: beremendi, bogádmindszenti, diósviszlói, egyházasharaszti, harkányi, kémesi, kovácshidai, máriagyűdi, nagytótfalusi, sámodi, vajszlói -1950. június 1 - jével a megszűnt szentlőrinci járásból Babarcszőüős községet a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Nagyharsány, Siklós; körjegyzőségek: beremendi (Beremend, Kásád), bogádmindszenti (Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Ózdfalu), diósviszlói (Babarcszőüős, Diósviszló, Szava), egyházasharaszti (Alsószentmárton, Egyházasharaszti, Kistapolca, Old, Südósnagyfalu), harkányi (Drávaszabolcs, Harkány, Ipacsfa, Márfa, Terehegy), kémesi (Cún, Drávapiski, Kémes, Rádfalva, Szaporca, Tésenfa), kovácshidai (Drávacsehi, Drávacsepely, Drávapalkonya, Drávaszerdahely, Kovácshida), máriagyűdi (Bisse, Csarnóta, Máriagyűd, Túrony), nagytótfalusi (Gordisa, Kisharsány, Kistótf alu, Matty, Nagytótfalu), sámodi (Adorjás, Bányahídvég, Kisszentmárton, Kórós, Sámod), vajszlói (Besence, Hirics, Lúzsok, Páprád, Vajszló, Vejti). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1956. február 1 -jével a megszűnt vülányi járásból lüocska, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Kisüppó, Lapáncsa, Magyarbóly, Palkonya, Vülány, Vülánykövesd községeket a ~-hoz; Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Hirics, Kisszentmárton, Kóros, Ózdfalu, Páprád (Besence), Sámod (Adorjás, Baranyahídvég), Vajszló (Lúzsok), Vejti községeket a ~-ból a seüyei járáshoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) -1957. november 1 -jével Kistótf alu községet a ~-ból a pécsi járáshoz osztották be. (10-9/1957. NET sz. hat. - MK HL 114. sz.) -1963. december 31 -étől a megszűnt seüyei járás községei közül Bogádmindszent, Bogdása, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gyöngyfa, Hegyszentmárton, Kákics, Kisasszonyfa, Kiszszentmárton, Kórós, Magyarmecske, Magyartelek, Marócsa, Ózdfalu, Páprád, Révfalu, Seüye, Sósvertike, Sumony községeket; Csányoszró (Besence), Nagycsány (Drávafok, Markóc), Okorág (Mónosokor), Sámod (Adorjás, Baranyahídvég), Vajszló (Lúzsok), Vejti (Hirics, Piskó), Zaláta (Kemse) közös községi tanácsokat; egyidejűleg a mohácsi járásból Marok községet, a pécsi járásból Garé községet a ~-hoz osztották be. (19/1963. NET sz. hat. - MK 1963. 74. sz.) - 1966. június 30-ával Sumony és Gyöngyfa községeket a ~-ból a pécsi járáshoz osztották be. (12/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) - 1977. áprüis l-jével Harkány és Terehegy községeket ,.Harkány" néven; Kémes és Szaporca községeket „Kémes" néven; Máriagyűd és Siklós községeket „Siklós" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1977. áprüis l-jével Siklós nagyközséget várossá nyüvánították. (6/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1977. április l-jével Túrony (Csarnóta, Bisse) és Garé (Babarcszőlős, Szava) közös tanácsú községeket a ~-ból a pécsi járáshoz osztották be.