1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

Kjg.: leveleki (Besenyőd, Levelek, Magy), petneházi (Laskod, Petneháza), ramocsaházi (Nyíribrony, Ramocsaháza) - 1950. július l-jével a nyírbaktai járás elnevezését ~-ra változtatták. (144/1950. (V 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1956. február l-jével a megszűnt kemecsei járásból Nyírtét és Székely községeket a --hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) - 1970. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a kisvárdai, a mátészalkai, a nyíregyházi, a nyírbátori és a vásárosnaményi járásokhoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) BALASSAGYARMATI JÁRÁS Nógrád vm. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. Nk.: Érsekvadkert Kjg.: berceli, cserhátsurányi, dejtári, drégelypalánki, hugyagi, mohorai, nógrádmarcali, szügyi, terényi - 1948. május 15-ével a terényi körjegyzőség elnevezését szandai körjegyzőségre változtatták. (173.819/1948. Hl. 2. BM sz. r.-RK 1948. 11. sz.) - 1950. június l-jén a ~ nagyközségei; Érsekvadkert; körjegyzőségek: berceli (Becske, Bércei, Galgaguta, Nógrádkövesd), cserhátsurányi (Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény), dejtári (Dejtár, Patak), drégelypalánki (Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece), hugyagi (Hugyag, Örhalom), mohorai (Debercsény, Magyarnándor, Mohóra), nógrádmarcali (Csitár, Uiny, Nógrádmarcal), szandai (Szanda, Terény), szügyi (Csesztve, Ipolyszög, Patvarc, Szügy). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1970. július 1 -jével Szécsénke községet a rétsági járásból a --hoz osztották be. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) -1973. áprüis 15-ével Ipolyszög és Patvarc községeket Balassagyarmat várossal egyesítették. (17/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) -1978. december 31 -ével a megszűnt szécsényi járás községei közül Rimóc, Szécsény községeket, Endrefalva (Piliny, Szécsényfelfalu), Ludányhalászi (Nógrádszakái), Nagylóc (Hoüókő), Varsány (Nógrádsipek) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (2/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978.68. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Balassagyarmat város, Rétság és Szécsény városi jogú nagyközségek városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) BALATONFÜREDI JÁRÁS Zala vm. 1946.1. l-jétől Veszprém vm. Nk.: Balatonfüred Kjg.: alsódörgicsei, aszófői, csopaki, felsóorsi, nemespécselyi, szentantalfai - 1946. január 1 - jével Zala vármegyében maradt, a --hoz tartozó szentantalfai körjegyzőség községeit tapolcai járáshoz osztották be. (151.300/1946. BM sz. r.-RK 1946. 6. sz.) - 1950. június l-jével a veszprémi járás egyes községeit a --hoz osztották be. Nagyközségei: Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Vörösberény; Körjegyzőségek: alsódörgicsei (Akaii, Alsódörgicse, Felsődörgicse, Kisdörgicse), alsóörsi (Alsóörs, Felsőörs, Lovas), aszófői (Aszófő, Balatonudvari, Örvényes, Tihany), csajági (Csajág, Küngös), csopaki (Balatonarács, Csopak, Paloznak), nemespécselyi (Balatonszőüős, Nemespécsely, Vászoly). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Alsódörgicse és Felsődörgicse községeket „Dörgicse" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (TX. 6.) BM sz. r.-RK 1950.22. sz.) -1950. szeptember 15-étől Nemespécsely nevét „Pécsely" névre változtatták. (5.237-2-18/4/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950.21. sz.) -1954. február 18-ával Akaii község nevét „Balatonakaii" névre változtatták. (111-18-13/IH/1953. MT HTT. sz. r. - HTK 1954.13. sz.) - 1954. november l-jével Balatonarács és Balatonfüred községeket Balatonfüred néven egyesítették. (1074/1954. (TX. 14.) Mt.h. sz. - MK HL 1954. 67. sz.) - 1956. február l-jével a ~-t megszüntették, községeit a veszprémi járáshoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) BARCSI JÁRÁS Somogy vm. Nk.: Barcs, Csokonyavisonta, Darány, Felsőszentmárton, Istvándi, Szulok, kjg.: babócsai, kálmáncsai, kastélyosdombói, komiósdi, lakócsai - 1946. szeptember l-jével Homokszentgyörgy és Kálmáncsa községeket nagyközségekké szervezték, egyidejűleg a kálmáncsai körjegyzőséget megszüntették. (190.277/1946. m/11. BM sz. r.-RK 1946.21. sz.) - 1950. február l-jével a németladi (ladi) körjegyzőség községeit a --hoz; Felsőszentmárton községet a --ból a Baranya megyei szigetvári járáshoz osztották be. (5.201/4/H-l/l950. (L 29.) BM sz. r.-RK 1950.4. sz.) - 1950. június l-jével a vízvári körjegyzőség községeit a nagyatádi járásból a --hoz osztották be; nagyközségei: Barcs (Somogytarnóca kk.), Csokonyavisonta (Rinyaújlak kk.), Darány, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Szulok; körjegyzőségek: babócsai (Babócsa, Bolhó, Rinyaújnép), kastélyosdombói (Drávagárdony, Drávatamási, Kastélyosdombó), komiósdi (Drávaszentes, Komlósd, Péterhida, Somogyaracs), ladi (Lad, Patosfa), lakócsai (Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu), vízvári (Bélavár, Heresznye, Vízvár) (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1978. december 31-ével Barcs nagyközséget várossá szervezték. (19/1978. NET sz. hat. - MK 1978. 68. sz.) -1978. december 31 -ével Drávaszentes és Somogytarnóca községeket Barcs várossal egyesítették. (20/1978. NET sz. hat. - MK 1978.68. sz.) - 1978. december 31-ével a ~-t megszüntették, községeit Barcs város városkörnyéki községeivé nyüvánították.