1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

lafő), rábafüzesi (Felsórönök, Jakabháza, Rábafüzes), rábakethelyi (Farkasfa, Magyarlak, Máriaújfalu, Rábakethely, Zsida), vasszentmüiályi (Alsórönök, Gasztony, Nemesmedves, Rátót, Vasszentmüiály). (144/1950. (V. 20.) MTsz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Rábakethely, Szentgotthárd és Zsida községeket „Szentgotthárd" néven; Ritkaháza és Vashegyalja községeket „Ritkaháza" néven; Alsórönök és Felsórönök községeket „Rönök" néven; Bajánsenye és Dávidháza községeket „Bajánsenye" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1951. augusztus l-jével Ritkaháza község nevét „Kétvölgy" névre változtatták. (5.237-3-17/1/1951. VJJ/3. BM sz. r.-RK 1951. 7. sz.) -1969. július 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit a körmendi járáshoz osztották be. (24/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 50. sz.) SZENTLŐRINCI JÁRÁS Baranya vm. Nk.: Dencsháza, Szabadszentkirály Kjg.: baksai, csányoszrói, gerdei, helesfai, ibafai, királyegyházi,magyarmecskei,nagybicsérdi,nagypeterdi,selylyei, szentdienesi, szentlőrinci - 1949. november l-jével a szentdienesi körjegyzőség elnevezését "Szentdénesi" körjegyzőségre változtatták. (5.237-75/1949.1/8. BM sz. r. - RK 1949. 26. sz.) - 1950. január l-jével a nagybicsérdi körjegyzőség elnevezését bicsérdi körjegyzőségre változtatták. (5.203-13-2/1949.1/8. BM sz. r.-RK 1949. 25. sz.) - 1950. június 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit a pécsi, sellyei, és a szigetvári járásokhoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MTsz. r.-MK 1950. 87. sz.) SZERENCSI JÁRÁS Zemplén vm. 1950. Hl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Gesztely, Hernádnémeti, Kesznyéten, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Szerencs, Taktaharkány, Taktaszada, Táüya, Tiszalúc Kjg.: girincsi, legyesbényei, ondi, sajóhídvégi, újcsalánosi - 1950. március 16-ával Szabolcs vármegyéből átcsatolt prügyi körjegyzőséget a ~-hoz osztották be. (5.201/1 l/H-1/1950. (ffl. 12.) BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) - 1950. június l-jével Gesztely, Hernádnémeti, Kesznyéten nagyközségeket, továbbá a girincsi és a sajóhídvégi körjegyzőség községeit a miskolci járáshoz osztották be; a --hoz tartozó nagyközségek: Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Szerencs, Taktaharkány, Taktaszada, Táüya, Tiszalúc; körjegyzőségek: legyesbényei (Bekecs, Legyesbénye), ondi (Golop, Ond, Rátka), prügyi (Priigy, Taktakenéz), újcsalánosi (Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsalános). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Bekecs és Szerencs községeket „Szerencs" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DL 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1952. február l-jével a megszűnt tokaji járásból Bodrogkeresztúr, Bodrogszegi, Báj, Csobaj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos és Tokaj községeket a ~-hoz osztották be. (1/1952. (I. 5.) BM sz. r. - BK 1952. 1. sz.) -1953. március l-jével Báj község nevét „Taktabáj" névre változtatták. (112.4-6/1952. H/7. BM sz. r. - MK HL 1953.5. sz.) - 1956. február l-jével a megszűnt sárospataki járásból Erdőbénye és Szegüong községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) - 1957-ben Bekecs községet ismét önálló községgé szervezték. (MH - 1973. 1003. o.) - 1962. július l-jével a megszűnt abaújszántói járás községei közül Abaújszántó községet; Baskó (Sima) közös tanácsú községeket a --hoz osztották be. (9/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 42. sz.) - 1984. január l-jével Szerencs községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) - 1984. január l-jével Ond községet Szerencs várossal egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Szerencs város városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) SZIGETVÁRI JÁRÁS Somogy vm. 1950. H. l-jétől Baranya m. Nk.: Szigetvár Kjg.: drávafoki, görösgali, gyöngyösmelléki, kisdobszai, mozsgói, németladi, somogyapáti, somogyhárságyi, szentlászlói, teklafalusi -1950. február 1 -jével a ~-hoz tartozó németladi kör jegyzsőgé községeit a barcsi járáshoz; továbbá a barcsi járásból Baranya megyéhez csatolt Felsőszentmárton községet a ~hoz osztották be. (5.201/4/H-1/1950. (I. 29.) BM sz. r.-RK 1950. 4. sz.) - 1950. június l-jével a ~-ból Felsőszentmárton községet, továbbá a drávafoki, gyöngyösmeüéki és teklafalusi körjegyzőségeket a seüyei járáshoz, a megszűnt szentlőrinci járás egyes községeit a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Dencsháza, Szigetvár; körjegyzőségek: görösgali (Hobol, Kistamási, Merenye, Molvány, Nemeske, Tótszentgyörgy), ibafai (Csebény, Gyűrűfű, Horváthertelend, Ibafa, Korpád), kisdobszai (Kisdobsza, Nagydobsza), mozsgói (Almáskeresztúr, Csertő, Mozsgó, Szulimán, Zsibót), nagypeterdi (Becefa, Botykapeterd, Nagypeterd, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet, Rózsafa), somogyapáti (Basal, Pata, Poklosi, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyviszló), somogyhárságyi (Magyarlukafa, Somogyhárságy, Vásárosbéc), szentdénesi (Bánfa, Katádfa, Szentdénes), szentlászlói (AlmameUék, Boldogasszonyfa, Szentlászló). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1950. szeptember 6-ával Pata és Poklosi községeket „Patapoklosi" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DL 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) -1963. december 31 -ével a megszűnt seüyei járás községei közül Endrőc, Gyöngyösmeüék, Kétújfalu, Pettend, Teklafalu községeket, Várad (Bürüs), Zádor (Szörény) közös községi tanácsokat a ~-hoz osztották be.