1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

- 1978. december 31-ével a ~-t megszüntették, községeit a balassagyarmati és a salgótarjáni járásokhoz osztották be. (22/1978. NET sz. hat. - 2/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. MK 1978. 68. sz.) SZEGEDI JÁRÁS Csongrád m. Nk.: Algyő, Alsóközpont, Csengéié, Deszk, Felsőközpont, Forráskút, Gyálarét, Kiskundorozsma, Kistelek, Kistemplomtanya, Kübekháza, Lengyelkápolna, Ószentiván, Pusztaszer, Röszke, Ruzsajárás, Sándorfalva, Szatymaz, Szőreg, Tápé, Újszentiván, Üllés, Várostanya, Zsombó Kjg.: pusztamérgesi (Öttömös, Pusztamérges) - 1950. június 1 - jével a volt kiskundorozsmai, a csongrádi járás egyes községeiből, a megszűnt torontáli járásból és Szeged városhoz tartozó községekből szervezték. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. augusztus l-jével Kistemplomtanya község nevét „Bordány" névre változtatták. (5.237-2-5/2/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 18. sz.) - 1950. szeptember l-jével Alsóközpont község nevét „Mórahalom", Felsőközpont község nevét „Balástya", Lengyelkápolna község nevét „Zákányszék", Ruzsajárás község nevét "Csórva", Várostanya község nevét „Ásotthalom" névre változtatták. (5.237-1/7/1950. II/5. BM sz. r.-RK 1950. 20. sz.) - 1952. január 1 - jével Dóc és Domaszék néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (5.203/1951-VII/3. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) - 1955. április l-jével Ószentiván község nevét „Tiszasziget" névre változtatták. (1955. évi 7. NET sz. hat. - MK HL 1955. 33. sz.) - 1956.február l-jével a megszűnt csongrádi járásbólBaks és Sövényháza községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) -1957. március 1 -jével Csórva község nevét „Rúzsa" névre változtatták. (10-5/1956. NET sz. hat. - MK HL 1957. 36. sz.) - 1973. áprüis 15-ével Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé községeket Szeged várossal egyesítették. (17/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) - 1973. szeptember l-jével Sövényháza község nevét „Ópusztaszer" névre változtatták. (3/1973. (TK. 35.) MT TH sz. közi. - TK. 1973. 35. sz.) - 1984. január 1 - jével a ~-t megszüntették, községeit Szeged város, valamint Kistelek és Mórahalom városi jogú nagyközségek városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) SZEGHALMI JÁRÁS Békés vm. Nk.: Bucsa, Füzesgyarmat, Kőrösladány, Szeghalom, Vésztő - 1952. január 1 -jével Kertészsziget néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (5.203-2-3/1671951-VII/3. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) - 1955. augusztus l-jével Körösújfalu néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (540.706/1955. MT h. sz. - MK HL 1955. 84. sz.) - 1966. június 30-ával a megszűnt gyomai járás községei közül Dévaványa és Ecsegfalva községeket; a megszűnt sarkadi járás községei közül pedig Biharugra, Kőrösnagyharsány, Okány, Zsadány községeket a ~-hoz osztották be. (13/1966. NET sz. hat. - MK 1966.19. sz.) - 1984. január l-jével Szeghalom községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) -1984. január 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit Szeghalom, Békéscsaba városok, valamint Gyomaendrőd városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) SZÉKESFEHÉRVÁRI JÁRÁS Fejér vm. Nk.: Aba, Csór, Csősz, Falubattyán, Füle, Gárdony, Inota, Iszkaszentgyörgy, Kápolnásnyék, Kisláng, Lovasberény, Moha, Pákozd, Pátka, Polgárdi, Sárkeresztes, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Velence, Zámoly Kjg.: nádasladányi, sárszentmmályi, sukorói - 1950. június l-jével Kisláng községet az enyingi járáshoz, a volt váli járás egyes községeit a --hoz osztották be. Nagyközségei: Aba, Baracska, Csór, Csősz, Falubattyán, Füle, Gárdony, Gyúró, Inota, Iszkaszentgyörgy, Kajászószentpéter, Kápolnásnyék, Lovasberény, Martonvásár, Moha, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Polgárdi, Sárkeresztes, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán (Kőszárhegy kk.), Tác, Tordas, Velence, Zámoly; körjegyzőségek: nádasladányi (Jenő, Nádasladány, Sárkeszi), sárszentmihályi (Sárszentmihály, Urhida), sukorói (Nadap, Sukoró). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Falubattyán és Szabadbattyán községeket „Szabadbattyán" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DL 6.) BMsz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1950. szeptember 15-ével Kajászószentpéter község nevét „Kajászó" névre változtatták. (5.237-3-673/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 21. sz.) -1951. október 21 -ével Inota községet a Veszprém megyei veszprémi járáshoz osztották be. (5.203-2/1951. (X. 18.) BM r. - TRHGY 1951. 457. o.) - 1961. május l-jével a megszűnt enyingi járás községei közül Balatonbozsok, Enying, Kisláng, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy községeket a --hoz osztották be. (129/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 37. sz.) - 1966. szeptember 30-ával Enying és Balatonbozsok községeket „Enymg" néven egyesítették. (24/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) - 1981. december 31-ével Seregélyes nagyközséget Szabadbattyán (Kőszárhegy, Urhida), Sárszentmihály (Sárkeszi) közös tanácsú községeket Székesfehérvár város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (1/1981. (DL 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Székesfehérvár város és Gárdony városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.)