1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.
Adattár - Települések
ÚJLREG kk., Tolna vm., tamási j. (beosztva: Iregszemcse nk-hez) 1984.1. l-jétől Tamási v. - 1948. június 15-étől Jásztelepszállás község nevét ~ névre változtatták. (180.559/948. JTI.2. BM sz. r.-RK 1948. 13. sz.) -1966. szeptember 30-ától Iregszemcse KKT társközsége. (25/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) ÚJKÉCSKE nk., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., kiskunfélegyházi j. - 1950. február l-jével ~ és Ókécske községeket „Tiszakécske" néven egyesítették. (5.203-1-1673-1950. U/5. BMk sz. r. - MK HL 1950. 9. sz.) ÚJKENÉZ kk., Szabolcs vm., tiszai j., mezőladányi kjg. 1950. HJ. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. 1950. VI. l-jétől kisvárdai j. 1984.1. l-jétől Kisvárda v. 1990. LX. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. - 1973. április 15-étől Mezőladány KKT társközsége. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) ÚJKÉR kk., Sopron vm., csepregi j., újkéri kjg. 1950. Hl. 16-ától Győr-Sopron m., soproni j. 1984.1. l-jétől Sopron v. 1990. LX. 30-ától Győr-Moson-Sopron m. - 1950. szeptember 6-ával Alszopor, Felszopor és ~ községeket ~ néven egyesítették. (5.203-7/1950. (LX. 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) ÚJKÍGYÓS nk., Békés vm., gyulai j. 1981. Xn. 31 -étől Békéscsaba v. -1970. július 1 -jével nagyközségi tanáccsá nyilvánították. (60-5/1970. (TK 31.) MT TH. sz. közi. - TK 1970. 31. sz.) -1977. április 1 -jével ~ néven és székhellyel, Szabadkígyós községgel községi közös tanácsot szerveztek. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) ÚJLENGYEL nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., alsódabasi j1950. H. l-jétől Pestm. 1950. VI. l-jétől dabasij. 1984.1. l-jétől Dabas vj.nk. - 1947. május l-jével Lengyeüalva község végleges nevét ~ névben áüapították meg. (151.978/1947. HI/2. BM sz. r.-RK 1947.7. sz.) - 1974. december 31-ével Újhartyán KKT társközsége. (34/1974. NET sz. hat. - MK 1974. 71. sz.) UJLÉTA nk., Bihar vm., székelyhídi j. 1946.1. l-jétől Hajdú vm. 1950. ffl. 16-ától Hajdú-Bihar m. 1950. VI. l-jétől nagylétai j. 1956. H. l-jétől debreceni j. 1984.1. l-jétől Debrecen mv. 1991.1. l-jétől vámospércsi kjg. - 1970. július l-jétől Vámospércs KKT társközsége. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) ÚJLŐRINCFALVA kk., Heves vm., pétervásári j. (beosztva: Poroszló nk-hez) 1950. H. l-jétől füzesabonyi j. 1984.1. l-jétől Füzesabony vj.nk. 1991.1. l-jétől poroszlói kjg. - 1970. július l-jétől Poroszló KKT társközsége. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) ÚJMALOMSOK kk., Győr-Moson és Pozsony vm., sokoroaljai j., újmalomsoki kjg. 1946.1. l-jétől Győr-Moson vm. 1950. ffl. 16-ától Győr-Sopron m. 1950. VI. l-jétől téti j. - 1950. szeptember 6-ával Ómalomsok és ~ községeket „Malomsok" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DC. 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) ÚJPEST mv., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. - 1950. január l-jével ~-t Budapest fővárossal egyesítették. (1949. évi XXVI. tv. - RK 1950.1. sz.) ÚJPETRE kk., Baranya vm., vülányi j., újpetrei kjg. 1956. H. l-jétől pécsi j. 1978. XH. 31-étől siklósi j. 1984.1. l-jétől Siklós v. 1991.1. l-jétől újpetrei kjg. - 1946. február 5-étől ~-ben elrendelték a községi önkormányzati testületek működésének szüneteltetését. (151.400/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 29. sz.) -1968. december 31 -ével ~ néven és székheüyel, Kiskassa, Pécsdevecser, Peterd községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (30/1968. NET sz. hat. - MK 1968. 96. sz.) - 1977. áprüis l-jétől a közös tanácsot Kistótf alu és Vokány községekkel egészítették ki. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) ÚJRÓNAFŐ kk., Győr-Moson vm., magyaróvári j. (beosztva: Mosonszentpéter nk-hez) 1950. ffl. 16-ától Győr-Sopron m. 1950. VI. l-jétől mosonmagyaróvári j. 1984.1. l-jétől Mosonmagyaróvár v. 1990. LX. 30-ától Győr-Moson-Sopron m. - 1948. december 31-ével Mosonszolnok községhez tartozó Rónafőpuszta; Mosonszentpéter községhez tartozó Császárrét és Gulyaállás lakotthelyeket ~ néven önáüó községgé szervezték. (190.565/1948. ffl/2. BM sz. r.-RK 1948. 20. sz.) - 1973. áprüis 15-étől Mosonszolnok KKT társközsége. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.)