1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Települések

- 1970. július l-jével ~ néven és székhellyel, Mátraszele községgel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) KAZINCBARCIKA kk., Borsod-Gömör vm., sajószentpéteri j., kazincbarcikai kjg. 1950. BT. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1950. VI. l-jétől putnoki j. - 1948. május 15-ével Sajókazinc ideiglenes néven egyesített község nevét ~ névre változtatták. (177.725/1948. BT/2. BM sz. r.-RK 1948. 11. sz.) -1954. február l-jével járási jogú várossá szervezték, egyidejűleg Berente községet ~-sal egyesítették. (1006/1954. (L 28.) Mt.h. - MK HL 1954.6. sz.) - 1980. december 31-ével Sajókaza községet, Bánhorváti (Nagybarca) és Vadna (Sajógalgóc, Sajóivánka) közös tanácsú községeket ~ városkörnyéki községeivé nyilvánították. (1/1980. (XH. 12.) MT TH. sz. közi. - MK 1980. 93. sz.) - 1984. január l-jével Dédestapocsány (Mályinka, Tardona), Felsőnyárád (Dövény, Felsőkelecsény, Jakfalva), Ragály (Imola, Trizs, Zubogy), Zádorfalva (Alsószuha, Szuhafő) közös tanácsú községeket; Múcsony (Szuhakálló), Rudabánya (Alsótelekes, Felsőtelekes, Kánó) közös tanácsú nagyközségeket; Alacska, Kurityán községeket, valamint Izsófalva, Sajószentpéter nagyközségeket ~ városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) KÁZSMÁRK kk., Abaúj-Torna vm., szikszói j., kázsmárki kjg. 1946.1. l-jétől Abaúj vm. 1950. Hl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1962. VII. l-jétől encsi j. 1984.1. l-jétől Encs v. 1991.1. l-jétől kázsmárki kjg. - 1973. április 15-étől Halmaj KKT társközsége. (18/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) KAZSOK kk., Somogy vm., igali j., büssüi kjg. 1950. VI. l-jétől kaposvári j. 1984.1. l-jétől Kaposvár v. 1991.1. l-jétől igali kjg. - 1968. december 31-étől Igal KKT társközsége. (33/1968. NET sz. hat. - MK 1968.96. sz.) KECEL nk., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., kiskőrösi j. 1950. H. l-jétől Bács-Kiskun m. 1984.1. l-jétől Kiskőrös v. - 1970. január l-jével nagyközségi tanáccsá nyilvánították. (60-1/1970. (TK 3.) MT TO sz. közi. - TK 1970. 3. sz.) KECSKÉD kk., Komárom vm., tatai j., kecskédi kjg. 1946.1. l-jétől Komárom-Esztergom vm. 1950. III. 16-ától Komárom m. 1974. XII. 31 -étől Oroszlány v. 1990. DC. 30-ától Komárom-Esztergom m. - 1946. február 5-étől ~-ben elrendelték a községi önkormányzati testületek működésének szüneteltetését. (151.400/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 29. sz.) KECSKEMÉT thj.v., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. H. l-jétől Bács-Kiskun m. - 1973. áprüis 15-ével Hetényegyháza községet - városkörnyéki községévé nyüvánították. (1/1973. (H. 25.) MT TH. sz. rek. - MK 1973. 15. sz.) - 1977. áprüis l-jével Baüószög, Helvécia és Városföld községeket ~ városkörnyéki községeivé nyilvánították (2/1977. (H. 8.) MT TH. sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) -1981. december 31 -ével Hetényegyháza községet ~-sal egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével Ágasegyháza, Fülöpháza, Jakabszáüás, Kunbaracs, Ladánybene, Orgovány községeket; Izsák, Kerekegyháza és Lajosmizse nagyközségeket ~ városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) - 1989. április l-jével ~-t megyei várossá nyüvánították. (15/1989. (H. 5.) NET sz. hat. - MK 1989. 8. sz.) - 1990. december l-jével ~-t megyei jogú várossá nyilvánították. (82/1990. (Xn. 7.) OGY. sz. h. - MK 1990.123. sz.) KEHIDA kk., Zala vm., zalaszentgróti j., kehidai kjg. - 1962. december 31 -ével - néven és székheüyel, Kustány községgel községi közös tanácsot szerveztek. (26/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 92. sz.) - 1969. július l-jével a közös tanácsot Kallósd községgel egészítették ki. (19/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) - 1977. április l-jével ~ és Kustány községeket „Kehidakustány" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) KEHEDAKUSTÁNY kzs., Zala vm., zalaszentgróti j. 1978. Xn. 31-étől keszthelyi j. 1984.1. l-jétől Zalaszentgrót v. 1991.1. l-jétől kehidakustányi kjg. - 1977. áprüis l-jével Kehida és Kustány községeket ~ néven egyesítették; társközsége: Kallósd. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) KÉK kk., Szabolcs vm., nyírbogdányi j., kéki kjg. 1950. Hl. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. 1950. VI. l-jétől kemecsei j. 1956. II. l-jétől nyíregyházi j. 1984.1. l-jétől Nyíregyháza v. 1990. DC. 30-ától Szabolcs-Szatmár-Bereg m. - 1950. július l-jével nagyközséggé szervezték. (5.203-4-14/5/1950. II/5. BM sz. r.-RK 1950.14. sz.) - 1977. áprüis l-jétől Demecser NKKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) KÉKCSE kk., Szabolcs vm., kisvárdai j., tiszakanyári kjg. 1950. Hl. 16-ától Szabolcs-Szatmár m.