15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei

sőt az Egri Érsekségen 1806-tól erdőhivatal is működött. Nagy gondot fordítottak a pénzügyek kezelésére. Ezért már a 18. század közepétől számvevőségeket szerveztek, melyek egységei az allodiumokból származó jövedelmeket, a jobbágyok szolgáltatásait és a tizedet egyaránt kezelték. Valamennyi uradalomban működött az úriszék, melynek feladata, mint a köztörténetből ismert, a jobbágyok vitás ügyeinek intézése volt. Emellett a nagyobb birtokokon uradalmi ügyész állast vagy hivatalt is rendszeresítettek a 19. század első felében /pl. Egerben az érsekségen 1810-től, Kalocsán 1828-tól/. Az ügyész feladata a birtokkal kapcsolatos összes peres ügyek /határviták, szer ződések/ intézése volt. Kalocsán 1760-tól, Esztergomban 1762-től volt építési hivatal, Egerben pedig 1784-ben hozták létre. - Fenti szervezetbe illeszkedett be az uradalmi mérnök, aki kezdetben alkalmi megbízással, később rendszeres alkalmazottként látta el feladatát .

13/ A polgári forradalom után a birtokot jószágkormányzók vezették, az egyes uradalmak élén pedig különböző rangú gazdatisztek /kasznár, ispán, számtartó/ álltak. Az úriszék 1848-ban befejezte tevékenységét, de a többi szervek 1848 után változatlanul tovább működtek. A számvevőség feladata már csak az uradalmi birtok jövedelmének kezelése volt* A kieső robot miatt nőtt a cselédek, summások, béresek száma, akiket a birtok körül elhelyezkedő falvakból lehetett toborozni. Sokan be is költöztek az egyre jobban kiépülő majorokba, cselédházakba, tiszti lakásokba. Az állandó alkalmazottak mellett idénymunkákra napszámosokat is kellett alkalmazni, így az uradalom a minimális földterülettel rendelkező volt zselléreknek munkaalkalmat is biztosított. A fizetett alkalmazottak nagy száma indokolttá tetté központi főpénztár és uradalmi pénztárak szervezését. Egyes birtokokon az uradalmi gazdatisztek a 19. század második felétől teljes önnto 16/ 15/ állóságot kaptak /pl. a piaristáknál/, mig másutt a központosítás volt jellemző /pl. az esztergomi prímási uradalomban/. Utóbbi esetben a gazdasági üléseket a központban és az uradalmak-