15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

A térképírás fejlődését vizsgálva röviden szólni kell a vízszabályozással kapcsolatos dokumentumokról is. Mint a technikatörténeti irodalomból közismert, a legnagyobb volumenű folyószabályozás, a Tiszáé 1845-ben kezdődött meg, és a következő évtizedben vett nagy. lendületet. 1855-ben lépett döntő szakaszába a Körösök rendezése, amit a nagy alföldi mocsarak /Kis- és Nagy-Sárrét majd az Ecsedi-láp/ lecsapolása követett. 1811-ben kezdődött a Sárvíz, Sió és Kapós szabályozása, a Rábánál azonban csak 1885-től láttak érdemi munkához. A Duna kisebb-nagyobb szabályozási munkái /átvágások, mederelzárások/ az 1800-as évek elején kezdődtek, és az első világháború előtt fejeződtek be. A 19. század utolsó harmadában rendezték a Vágót, a Garam alsó szakaszát és a Zsitvát is. A folyószabályozást általában töltések építése követte. Bár a hajózható folyóknál az állam vállalt bizonyos kötelezettségeket, a kisebb folyók szabályozása és a töltések építése az érdekeltek költségén történt. > A vízszabályozás nem minden egyházi birtokot érintett egyformán. Általában az egyházi javadalmasok szívesen áldoztak e munkálatokra, ha az a szántók növekedésével, a gazdálkodás javításával járt együtt, míg ha a szabályozás erdőket érintett, melyeknek a medréből időnként kilépő víz inkább használt, mint ártót akkor igyekeztek elzárkózni. így például Simor érsek az esztergomi uradalomban Muzsla, Lándor, Bálványszakálas helységekben az 1880as években hozzájárult a dunai töltések építéséhez, míg a Vág szabályozása főként Guta, Bajcs, Naszvad, Martos helységeket ármentesí tette. A piarista uradalom Somogy megyei községeiben Kapósárterek voltak, melyek mentesítésére 1811-ben és 1825-ben adtak járulékot. 1 " A Duna Paks alatti szakaszának állampénzen történő szabályozása a kalocsai érseki birtokokat érintette. 1839-ben Fajsznál és Várszegnél, 1855-ben Bogyiszlónál, 1893-1898 között Csanádnál, Sükösdnél, Koppánynál vágták át a Dunát, melynek következtében módosultak a birtokhatárok, helyenként cserékre, területrendezések- '99/ ' re volt szükség, ' sőt 1931-től egész Bogyiszló község közigazga-