15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

Az üzemtervek célja az erdők korszerű hasznosításának biztosítása volt, és azok iratokból, nyilvántartásokból, térképekből álltak. Az egyes dokumentumokat a minisztérium hagyta jóvá, mely - ha a tervek már érvényüket vesztették - gondoskodott hatályon kívül helyezésükről. Az üzemtervek készítése erdőbecsléssel, a termőtalajra, időjárásra, széljárásra vonatkozó viszonyok megállapításával járt együtt, azonban szükség volt új mérésekre is. Az iratok és térképek elkészítésének módját a Földművelés-, Ipar- és 7 8/ Kereskedelemügyi Minisztérium 1880-ban rendeletben szabályozta. Felmérések alkalmával használták a kataszteri munkák adatait, és azok alapvonalát minden esetben megjelölték. Meghúzták a birtokhatárokat, a művelési ágak határait, rendszerint jelölték a parcellaszámokat, hogy a terület a kataszter alapján kiszámítható legyen. Ha még nem készült el az illető terület állandó katasztere, a szükséges adatokat méréssel állapították meg. Volt olyan gyakorlat is, hogy az Állami Nyomdától megvásárolták a kataszteri szelvények litografált példányait - és mint korábban jeleztük 79/ ezt tekintették alaptérképnek. ' A vonatkozó utasítás értelmében ennek felhasználásával háromféle erdőtérképet készítettek: 1. A 9azdasági_térképeken megjelölték a közigazgatási és birtokhatárokat, művelési ágakat, hegyeket, hágókat, folyókat, tavakat, mocsarakat, vasutakat, országos közlekedési és erdei utakat, bányákat, terméketlen területeket. Legfontosabb rész az erdőgazdasági beosztás volt, ahol a különböző üzemosztályok, vágássorozatok, tagok és osztagok határait különítették el. Az üzemosztá 1 y a gazdálkodás alapegysége , összef üggő erdőrész volt, mely egymás melletti helységek határában feküdt. A már korábban is említett vágás azon terület, melynek kitermelésére egy-egy évben sor került. Az erdőbirtokon a vágások az évek növekvő sorrendjében helyezkedtek el, a tagokat és osztagokat pedig erdei utak, csapások választották el egymástól. A gazdasági térképek elemei közé tartozott a háromszögelési és egyéb tájékoztató pontok, az egyes fákra veszélyes szélirány