15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire
1875-ben a 7. tc. szabályozta a földadó kivetési rendszert, és részletes utasítást bocsátottak ki - a törvény értelmében művelési áganként a minőségi osztályok és tiszta jövedelmi foko69/ zatok megállapításához. Az új adókivetés már az elvégzett kataszteri ,munkálatok szerint történt, sőt az évtized végén országszerte új térképeket is készítettek. A telekkönyvek vezetését is többször szabályozták. Szó volt róluk az 1849 évi kataszteri, majd az 1850-es, a földadó ideiglen ről megjelent utasításban, az első kifejezetten telekkönyvi rendelet pedig 1855 decemberében kelt. Ez lényegében megfogalmazta, hogy a telekkönyv közhitelességű nyilvántartás, melyet az arra törvényesen kijelölt hatóság az ingatlanokról, az azokra vonatkozó jogokról és kötelességekről vezet. 70 / 1886-ban a törvényhozás új telekkönyvek készítését rendelte el. A cél az volt, hogy á földadónak és telekkönyvnek alapja mindig az aktuális kataszteri felmérés legyen. Bár az ideális állapotot nem lehetett megvalósítani, a felmérések ezentúl folyamatosan történtek. Nyár folyamán a mérnök elkészítette a helység térképét, télen elvégezte a számításokat, a következő évben a becslőbiztos minden egyes földrészletre a helyszínen meghatározta az osztályba sorolást, melynek alapján az adó megállapítható volt. Az így készült földadó-kataszterben minden földrészlet mellé odaírták a fizetendő adót, a helyrajzi számot és a területet. Utóbbi kettő megegyezett a térkép adataival. Ezek után került sor az új telekkönyvi betétek szerkesztésére. 71 / 1894-től a munkálatokat országos kataszteri felmérésnek, 1918-tól állami földmérésnek nevezték. Szervezete a következőképpen alakult: A felső irányítást a Pénzügyminisztérium egyik főosz tálya tartotta kézben, melyet Állami Földmérési Igazgatóságnak ne veztek. A topográfiai, háromszögelési, szintezési teendőket az Ál lami Háromszögelő Hivatal végezte, az osztályba sorolás, birtokrendezés pedig a 24 felmérési felügyelőség teendője volt. Négy ka taszteri térképtár működött, ahol a dokumentumokat gyűjtötték.
