15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
1. Bevezetés
A kialakult gyakorlat szerint az egyházi levéltárakban az 1950 előtti iratanyagot tekintik történetinek, mely cezúra meghatározását az egyházak helyzetének alakulása is indokolja. Ezen iratok mennyisége az említett hét felekezetnél összesen 15 237 folyóméter, melyből 9145 a katolikus, 4221 a református, 1525 az evangélikus, 346 folyóméter a kisebb egyházak tulajdona. Legnagyobb levéltári gyűjteménnyel a katolikus egyház rendelkezik, melynek első egyházmegyéi - élükön a püspökökkel illetve érsekekkel - már a 11. században létrejöttek. A 12. században 10 püspökség és két érsekség működött, és gyorsan nőtt a plébániák száma is. A 14. században a Felvidék jórészén illetékes Esztergomi Főegyházmegyében 430, a Bács, Bodrog és Pest megyére kiterjedő kalocsaiban 300 plébánia volt, míg a sűrű településhálózatú Pécsi Egyházmegyében 700 működött. A püspökségek ugyan elmenekültek a török elől és magukkal vitték a levéltárakat is, a hódoltsági plébániák iratanyaga viszont elveszett. A török kiűzését követően viszonylag gyorsan megindult az újjászervezés, amit a nagyszámú építkezés is mutat. Mária Terézia uralkodása alatt, 1776/1777-ben a korábbi egyházmegyék területeinek csökkentésével újakat szerveztek. Ekkor jött létre - többek között - a Szombathelyi és a Székesfehérvári Egyházmegye, majd 1804-ben az egri területét osztották fel, viszont püspökét érseki rangra emelték. Az 1920-ban kijelölt határok érintették az egyházmegyék területét is, azonban a szelt egyházkormányzati egységek irányítása különböző volt. A Váradi, Szatmári Egyházmegyék Magyarországra került részén 1929-től apostoli kormányzóság, a kassai és rozsnyói területeken egyelőre csak vikáriátus létesült. A görögkatolikus Eperjesi és Munkácsi Egyházmegye Magyarországra került paróchiáit 1924-ben a Miskolci Exarchátus alá rendelték. A Nagyváradi Egyházmegye tiszántúli része 1952-ben a Szeged-Csanádi Egyházmegye tartozéka lett, a kassai, rozsnyói, szatmári területet 1982ben az Egri Főegyházmegyéhez csatolták, a Miskolci Exarchátus pedig a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye irányítása alá tartozik. A mai szervezeti felépítés szerint három főegyházmegye és nyolc egy házmegye van, melyek főesperességekre és esperességekre oszlanak.