15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

natkozó legfontosabb adatokat. A térképekből egy teljes sorozatot másolatban a Hadtörténeti Térképtár őriz. Ez 1920-ban került Budapestre. A felmérés első eredményeiből Neu ezredes 1785-ben országtérképet állított össze. Ez: ugyan nem jelent meg, de egy másolata a helytartótanács 25/ levéltárába került, és így ismertté vált. 1751-ben már a Temesi Bánság második felmérése kezdődött meg, ezúttal közigazgatási térképek készítése céljából. A közel 500 lapból álló sorozatban egy sor út-, híd és csatomaterv is található.

26/ 1806-ban indult meg az osztrák birodalom területén a második katonai felmérés. E munkát - kevés kivétellel - osztrák hadmérnökök hajtották végre, akik háromszögeléssel, alapvonal és magasságméréssel dolgoztak. Magyarország területére 1819-től került sor. Az elkészült teljes térképsorozat 1087 lapból állt, ezen belül Erdélyt 295 szelvény ábrázolta. A felmérés egyik magyar résztvevőjének, Pongrácz Jánosnak egyéb munkái is ismertek. 1808-ban az ország postatérképét készítette el, és az ő alkotása a Székes27/ fehérvári Egyházmegye térképe is. A II* katonai felmérés egyébként a múlt század közepén ismertté vált Magyarországon, mivel a bécsi Katonai Földrajzi Intézet e lapokat sokszorosítva közölte. E munkában Scheda József, az intézet litográfiái osztályának vezetője kapott nagy szerepet. A 19. század első évtizedeiben a térképkészítés vonatkozásában három területen következett be változás: - új és megbízható országtérképek készítésében -a folyók vízrajzi felmérésében - a városrendezési tervek megjelenésében. A dokumentumok készítését a konkrét igények határozták meg. Általában kevésbé színes és kidolgozott térképek készültek, a pontosság viszont növekedett. Kevesebb lett a térképeken a díszítő elem, a felirat és magyarázat. A megyékben a 18. század végén tevékeny-