15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

2. Az ábrázolt területek

7. sz. táblázat művelési ág terjedelem h eltérés az országos /kh/ átlagtól /%/ szántó 182 305 25,71 - 17,10 kert 1 410 0,20 - 1,14 rét 43 225 6,09 - 4,10 szőlő 718 0,10 - 0,90 legelő 83 901 11,83 - 1,20 erdő 361 837 51,02 + 24,42 nádas 4 597 0,65 + 0,37 nem termő 31 200 4,40 - 0,35 sszesen 709 193 100 % A szántók részesedése itt már 17,10 %-kal volt kisebb, az erdőké 24,42 %-kal nagyobb az országos átlagnál. Érdemes azonban megfigyelni, hogy a legelők aránya is kisebb, és a rétek sem érték el az átlagot. Míg a világi nagybirtokokon - elsősorban a síkvidéken - a legelők részesedése a szántók rovására meghatározó volt, ami a külterjes állattartást biztosította, addig az egyházi nagybirtokon szántóföldi és erdőgazdálkodásra rendezkedtek be. Mint a nagyszámú erdőtérkép mutatja, az erdők használata az adott körülmények között rendezett és korszerű volt, már a 18. század végétől találkozunk a nagyobb uradalmakban vágásbeosztással, telepítési tervekkel, faiskolákkal. Érdemes megvizsgálni a többi felekezetek művelési ágait is, mindenekelőtt a görögkatolikus, református, evangélikus birtokokét. 8 . sz. táblázat