15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

2. Az ábrázolt területek

Az apátságok, prépostságok, szerzetesrendek birtokai 1885ben 283 693 kh 1223 négyszögölt foglaltak el, amiből 104 255 kh 126 négyszögöl /36,75 %/ volt a szántó, 90 208 kh 1282 négyszögöl /31,80 %/pedig az erdőterület. A legjelentősebb rend, a bencések birtokai 64 848 kh 312 négyszögölre terjedtek, amiből 20 499 kh 1122 négyszögölt /31,61 %/ foglaltak el a szántók, 19 793 kh 227 négyszögölt /30,52 %/ az erdők. A piaristák 26 943 kh 1 négyszögöles birtokából 38,25 % volt a szántók, 18,78 % az erdők részeseoése.

6/ Altalánosságban megállapítható, hogy a terjedelmes, egy tagban lévő érseki, püspöki uradalmakban inkább az erdőgazdálkodásra nyilt lehetőség, míg a tagoltabb, szétszórt káptalani és szerzetesi birtokokon nagyobb volt a szántók részesedése. Fenti arányok egyébként nemcsak az egyházi, hanem az egyéb nagybirtokokra is jellemzőek voltak. A katolikus egyházi birtokok nem egyenletesen oszlottak ei az ország területén. Sok ilyen birtok volt a Tisza balpartján, Bars, Esztergom, Komárom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében, kevés Temesben és Szatmárban. Esztergom megyében az összterület 12,08 %-át, Hevesben 10,57 %-át, Biharban 10,16 %-át tették ki. A művelési ágak összehasonlításából látszik, hogy a katolikus birtokokon volt bizonyos eltolódás a kevésbé intenzív kultúrák javára. Az országos átlagnál nagyobb volt az erdőterület és kevesebb a szántó. Bár e birtokok az ország területének 4 %-át tették ki, a szántók, kertek, rétek, szőlők összességét tekintve csak 2,12 % volt a részesedésük, míg legelőik, erdőik, nádasaik 7,69 %-ot foglaltak el. Az arányok megyénként eltérően alakultak. Temesben például a megyei átlag a szántók esetében 87,24 %, az egyházi mindössze 54,82 % volt, Győr megyében a megyei 18,34 %, az egyházi 10,79 %. Voltak ellenkező példák is. A Tisza-Maros szögben az egyházi birtokon több volt a szántó /74,2,1 %/, mint a megyei átlag, ami csak 45,81 %-ot tett ki. A katolikus egyházi birtokok az erdőkből a megyei átlagnál minden esetben jobban részesedtek. Tolna megyében például 8,79 %