15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

2. Az ábrázolt területek

melynek jövedelmét oktatási célokra, iskolák és egyéb intézmények fenntartására fordították. 1885-ben - Erdéllyel együtt - Magyarország területe 46 597 889 kh-t /26 795 041 ha-t/ tett ki, melyből az egyházi birtokok 2 260 273 kh-t /4, 85 %/ foglaltak el. A terület a következőképpen oszlott meg az egyes felekezetek között: 1. sz. táblázat Felekezet neve birtok nagysága /kh/ Római katolikus 1 674 849 74 ,10 Görög katolikus 281 980 12,47 Görög keleti 95 394 4 ,21 Református 146 005 6,46 Evangélikus 50 062 2 ,22 Unitárius 10 600 0,48 Izraelita 1 383 .0,0.6 Összesen: 2 260 273 100 % 2/ A katolikus egyházi birtokok érseki, püspöki, káptalani, szemináriumi, szerzetesi, templomi valamint lelkészi, tanítói, kántori területekre oszlottak. A püspöki, érseki birtokok az össz-teröletnek csaknem felét tették ki, a legnagyobb birtokkal a Nagyváradi Püspökség /187 393 kh/ és az Egri Főkáptalan /11.6 138 kh/ rendelkezett. A témánk szempontjából fontos érsekségek és püspökségek birtokai 1885-ben a következők voltak: 2. sz. táblázat javadalmas neve birtoknagyság /kh/ ebből szántó /kh/ Esztergomi Érsekség Kalocsai Érsekség Veszprémi Püspökség Egri Érsekség 95 983 87 433 65 618 42 397 30 284 29 300 17 652 7 147 31,55 33,51 26 ,90 16,86