15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

7. Kutatási szempontok és forrásérték

rületeket a dűlőnevek "bozótnak", "nádas"-nak, "tó"-nak jelölték, a korábbi határhasználatnak megfelelően. Az úrbéri, tagosítási térképeken a birtokviszonyokra vonatkozó jelölések fontosak. Ezek szerepelnek az uradalmi táblákon, a közös legelőkön, községi erdőkön, a volt jobbágyok és zsellérek területein, szintén bizonyos időeltolódással. A térképeken igen sok erdőnévvel találkozunk a síkvidéki és hegyvidéki területeken egyaránt. Ezekkel a lakosság a hivatalos vágásbeosztás előtt az azonos művelést kívánó erdőrészeket jelölte. Az elnevezések a magassági szintekhez kapcsolódtak, de itt sem a domborzaton, hanem magán az erdőn volt a hangsúly. A birtokviszonyok a víznevek gyakoriságát befolyásolták. Ha például egy mocsaras rész kizárólag a község vagy földesúr tulajdonában volt, akkor egy névvel illették, ha bérlők, egyes jobbágycsaládok vagy más falubeliek használták, akkor minden résznek külön neve volt. Ettől azonban a terület nem vált "vizenyősebbé". Ezen kívül a nevek elemzésénél figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, speciális elnevezéseket is. A Győri Káptalan kötött talajú településein gyakran előfordul a lakosságnak sok bosszúságot okozó "Sár" szó. Gyirmóton volt a Sárkerék dűlő, Szemerén a Sárdos-ér, Markotán a Sár-rét, és az egyik Győrhöz tartozó pusztát - mint említettük - Sáráns-nak nevezték. Mivel a térképek a Rába-szabályozás előtt keletkeztek, sok volt a tó és vízállás, melyek ősi nevét e rajzok megőrizték. Helyi sajátosság volt, hogy a víz- és dűlőnevek gyakran állatnevekhez kapcsolódtak, ami a hajdani halászat, vadászat és állattartás jelentőségére utal. Ma is él a Keszeg-ér és Lórét-ere elnevezés,^ ezen kívül volt Bödögén Halastó, Férges_ér, Markotán Disznórét, Góly.a_l§POsa, Nyúlon Bika_szőlő stb. A Rába mellett az árvizek ellen épült töltéseket "eszterók"-nak nevezték, mely elnevezéssel más vidéken 2/ nem találkozunk. ' A Kalocsai Érsekség Duna-menti településein a térképek szintén egy sor jellegzetes kifejezést őriztek meg. Az ártéren nőtt