15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

6. A térképek jellemzői

i létől e térképeken is az általános kartográfiai normáknak megfelelő, szabatos jelölések szerepelnek. Hátsek Ignác Győri Egyházmegyéje 1881-ben 1:150 000,

20

' Sávoly Ferenc 1900-ban kiadott Esz ;•. 21/ •• • tergom-egyházmegyei ábrázolása 1:750 000, Karbuczky Károly e 2?/ területről készült rajza 1:300 000-es méretarányú volt. Ortvay Tivadar-Hrubant László országos egyházigazgatási tér képét 1891-ben 1:200 000 méretarányban adták ki, a történeti ábrázolások pedig 1:600 000 méretarányúak voltak. A legismertebb térképmetszők közül Karács Ferenc az osztrák, német, francia mérföldet, Berkeny János a német mérföldet választotta legszívesebben. Lipszky 1806 évi országtérképének méretaránya 1:480 000 volt a bécsi Artaria kiadó - többek között - 1:3960, 1:7920,, 1:9600, 24/ 1:15 840 stb. léptéket alkalmazott leginkább. ' A kéziratos térképek készítőinek nagyobb része maga választotta meg a méretarányt, míg másik részük - ha központi előírások kai szabályozott térképeket állított össze - kénytelen volt ezek alapján dolgozni. Hatással voltak a magyar geometrákra a különféle céllal itt dolgozó, elsősorban osztrák katonai mérnökök is. Az első és második katonai felmérés alkalmával az összefoglaló lapoknál 1:28 80 0 méretar ányt a 1k almáz t ak , a z.'az egy mérföld 10 hüvelyknek felelt meg. 1869-ben a III. katonai felmérést már a méterrendszernek megfelelő 1:25 000 méretarányban kezdtek. A II. József-kori kataszternél a térképek készítői 1:3600 vagy 1:7200 méretaránnyal /100 bécsi öl =1 hüvelyk/ dolgoztak, az ábrázolt terület nagyságának megfelelően, sőt helyenként egy térképlapon 25/ több méretarány is szerepelt. Az úrbéri térképek szokásos léptéke 1:7200 volt, mind a 18. században, mind a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos, 19. századi térképeknél. E méretarányt kedvel ték az egyházi birtokokon alkalmanként dolgozó mérnökök is, mivel ' 26/ a rajzok könnyen átmásolhatók, továbbfejleszthetek voltak. Ha az úrbéri rajzokhoz melléktérképek csatlakoztak, például beltelkek, kender- és káposztaföldek feltüntetésével, ezek méretará• 2:7/ nya 1:3600 volt, a részletesebb ábrázolás érdekében.