15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

nádas 334 234 0,52 művelés alá nem eső terület 7 791 1065 12,01 Összesen 64 848 312 100 % 173/ A térképtárban igen nagy számú, összesen 557 tételt őriznek, négy fő egységre bontva: - törzsanyag - az iratokból utólag kiemelt térképek - családi levéltárak térképei - gazdasági levéltár térképei. Az első egység, a törzsanyag rendjét több átcsoportosítással alakították ki. A 19. század elején az addig készült térképeket négy tételbe osztották: I. hitelesített erdőtérképek, II. hitelesített nem erdő-térképek, III. nem hitelesített rajzok, IV. kisérőiratok /összeírások, statisztikák/. Az úrbéri perek után a 258 tételre növekedett törzsanyagot római és arab számokkal látták el. Egy-egy. római számhoz azonos vagy egymás mellett fekvő települések térképei tartoznak, bár a rend kialakításánál azok nagyságát, anyagát is figyelembe vették. Az I. számhoz kerültek a legnagyobb, a XlX.-hez a legkisebb rajzok. Tematikailag itt is elsőnek a határ- és határmegosztási térképeket említhetjük. A legkorábbi 1692 körül készült és Selyemcsuk pusztát ábrázolja, majd 1695-ben állították össze Ölbő, Tárkány, Bábolna ha tártérképét.

174// 1700-1702 között egy sor térkép ábrázolja Szentmártont és a környező településeket /Kisécs, Nagy17 5/' écs, Fejéregyház, Kismegyer stb./. Érdekes, valószínűleg szerzetes által rajzolt térkép származik az 1730-as évekből Nyúl és Szentmárton környékéről, az 1750-es években pedig - mint említettük - Kovács /Fabricius/ János és Frics András készített néhány rajzot.

176

^ Összességében megállapítható, hogy a 18. század közepéig terjedő időszakban a legtöbb régi térkép - valamennyi egyhá-