15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

véltárban az úrbéri törvényszéktől átvett térképanyag rendelkezésre áll, a 19. század második felének vonatkozásában. A Győri Püspökséget szintén Szent István alapította, és joghatósága .kezdetben Győr, Mosón, Sopron, Vas megyékre terjedt. 1594-1598-ban a város a törökök kezén volt, amikor a püspökség elmenekült, de már a 17. században megkezdődött az egyházmegyei központ újbóli kiépítése. Az egyházmegye területe Mária Terézia uralkodása alatt csökkent. A levéltári gyűjtemény terjedelme 438 folyóméter, mely jórészt egyházigazgatási állagokat, javadalomösszeírásokat, személyi hagyatékokat, szerzetesekre vonatkozó iratokat foglal magában. A gazdasági levéltár egy része 1910-ben elégett, és a maradék iratokat a háború is megtizedelte. A 18. századból úriszéki iratok, 1911-1943-ból pénztárnaplók, 1933-1943-ból zárszámadások, 1879-1942 bői ügyészi iratok maradtak fenn.

73// A püspökség birtokai Győr /Börcs, Csanak, Pér, Pinnyéd, Révfalu, Szentmihály/, Veszprém /Románd, Salamon, Tüskevár, Vaszar/, Sopron /Bágyog, Szany/ és Vas /Kesző/ megyékben voltak.

74// A térképtár összesen 38 tételt foglal magában, azonban - az említett Buziássy Károly uradalmi mérnök munkájaként - csaknem minden félsorolt helység úrbérrendezésére vonatkozó térkép megtalálható. Kiegészítésként a Győri Egyházmegye 1821 és 1941 évi térképeit, valamint statisztikai összeállításokat említhetünk meg. 1815-ben Nagy István, a kamara mérnöke felmérte a püspökség erdőbirtokait, melyek Tüskevár, Nagykesző, Salamon, Szentmiklós, Románd, Vaszar határaiban helyezkedtek el. E térképeket az Orszá75/ gos Levéltár őrzi. A Váci Egyházmegye határai évszázadok óta nem változtak, ma is ez terület és népesség szempontjából az ország legnagyobb egyházmegyéje. A püspökséget még Szent István alapította, de területén a tatárok dúlása, a török háború akadályozta az egyházi éle-