15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

mennyiséget, mint az érseki birtokok esetében, így azok a vallásalap valamelyik sorozatában könnyen elhelyezhetők voltak. A püspökségek közül a legnagyobb birtokokkal a veszprémi rendelkezett.. Alapítója Szent István volt, és mint említettük, Mária Terézia koráig joghatósága egész Észak-Dunántúlra kiterjedt. A levéltári iratanyag terjedelme 257 folyóméter, melynek központi részét a püspöki hivatal egyházkormányzati iratai képezik. A püspöki birtokok terjedelme jóval meghaladta az egri érseki uradalomét, Veszprém megyében 10, Zalában 16, Somogyban nyolc Tolnában egy község tartozott hozzá, Veszprém, Karád, Sümeg közi 51/ pontokkal. A püspöki hivatal mellett a birtokot irányító jószágkormányzóság külön levéltárat hozott létre, melyet először 1779-ben lajstromoztak és a palotában helyeztek el. 1895-ben - helyszűke miatt a dokumentumok a káptalani levéltárba, illetve a jószágkormányzói hivatalba kerültek. 1925-ben az értéktelennek vélt darabokat kiselejtezték, azonban a selejt egy részét sikerült múzeumba menekíteni. A még fellelhető dokumentumokat 1928-1932 között Pfeiffer János levéltáros gyűjtötte össze. A gazdasági levéltár térképekhez kapcsolódó főbb sorozatai a következők: 52/ • •'• • • - a birtokok 1802 évi felmérése^*

7 határperek, úrbéri ügyek, birtokperek /1742-1870/ -erdészeti, mérnöki, számvevőségi levelezések /1:85:9^186 7/^ ^ A nagykiterjedésű birtok művelési áganként megoszlása 1885ben a következő képet mutatta: 20. sz. táblázat művelési ág terület: kh, négyszögöl szántó 17 652 1479 kert 163 1557 rét 3 864 1443 26,90 0,25 5,89