15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

A birtok egyes részei között a természeti adottságok szempontjából nem voltak olyan nagyok az eltérések, mint az Esztergomi Érsekségnél, hiszen valamennyi település síkságon feküdt. A terület egy része a Ouna ártere volt, ahol nagykiterjedésű erdők helyezkedtek el /pl. a Gemenci, Várszegi, PÖrbölyi/. Voltak azonban olyan falvak is, melyek szántóit és belsőségeit fenyegette az árvíz. Bács városában például 1823-ban, 1853-ban, Bogyiszlón 1875ben, Sükösdön 1865-ben okoztak kárt' az árvizek. A 18. század végétől a lakosság növekedése több helyen áttelepedessél járt együtt, mert a Dunától veszélyeztetett szakaszokon a megélhetés nem volt biztosított. 1773 előtt Szeremle a Duna szigetén feküdt, és innen telepedtek át Pandúr puszta lakói is a szárazabb túloldalra. Az egykori ártéren épült Kislak község lakói 1775-ben telepedtek fel 23/ a Géder nevű dombra, hogy az elöntésektől mégmeneküljenek. A Duna korábban említett szabályozása a településekre, a jobbágy- később paraszti birtokokra és az uradalmi szántókra pozitív hatással volt, de az erdőket kedvezőtlenül szárította. Ezzel magyarázható, hogy a 19. század második felében - mint említettük az uradalom vezetősége elzárkózott egyes töltések építése elől. A hajdani ártéri erdőkben szil, kőris, tölgy, nyár, fűzfa nőtt, a Bács megyei területeken a talajadottságok miatt a keményfát adó erdők voltak többségben. A vízszabályozás után az ártéri erdők csökkentek, és a homoki akácosok aránya emelkedett. Ezek az erdők a birtok keleti részén, homokos területeken Kecel, Hajós, Homokmégy, Császártöltés térségében nőttek, ahol a talaj szántóföldi művelésre, sőt helyenként szőlőtermelésre is alkalmas volt. Itt helyezkedtek el az uradalmi legelők is, a 19. század'elején egyre jelentősebbé váló juhászattal. A vizsgált időszakban a felsorolt falvak nem maradtak meg mind az érsekség birtokában, mert 1832-től megszervezték a főkáptalani uradalmat Kecel, Császártöltés, Géderlak, Szenbenedek, Dusfiok, Uszod helységekben és a szomszédos pusztákon. Mivel a falvak e ritka településhálózatú térségben egymástól távol helyezkedtek el, a pusztáknak, szállásoknak igen nagy szere-