15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei
Az egyháztörténeti kutatásokhoz fontosak a statisztikai térképek, melyek szórványosan előfordulnak a gyűjteményekben. Statisz243/ tikai térképekről elvileg Korabinszky óta beszélhetünk, azonban korszerű előállításukhoz a technikai fejlődés csak a 19, szá> ?44/ zad második felében nyújtott lehetőséget. Mint említettük, ezek kiadásának előmozdítója Hátsek Ignác; volt. A statisztikai térképek közül fontosak voltak az etnikai öszszeállítások, melyek a lakosság nyelvi megoszlását figyelemmel kisérték. Az egyházigazgatás számára ugyanis nem volt közömbös, hogy a nemzetiségi falvakba a lakosság nyelvét értő lelkész költözzön. Ilyen szempontból Kogutowicz Károly, Balogh Pál, Teleki Pál munkásságát kell kiemelni, melynek dokumentumai - éppen fenti okból megtalálhatók az egyházi gyűjteményekben. 245 Hasonlóképpen fontosak voltak az iskolai statisztikák, melyeket valamennyi felekezetnél vezettek. 246 / 1899-ben készült el az ország tankerületi beosztása, majd 1935-ben tanügyi reformra került sor. Ennek előkészítéseként Schunn Károly, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa elkészítette az ország tanügyi térké24 7 / pet, a népiskolák, középfokú és szakiskolák ábrázolásával. Végül meg kell említeni a birtokok kezelése szempontjából fontos földművelésügyi kiadványokat. Köztük legismertebb az erdőkre vonatkozó statisztikai térképsorozat, melyet az Államnyomda sokszorosított, szerzője pedig az országos főerdőmester, Bedő Albert volt. A kiadvány a két legnagyobb, erdőbirtokokkal rendelkező uradalom, az esztergomi és a kalocsai gyűjteményében egyaránt megtalálható. 248 /
