15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei
/ Erdély "földképét" készítette el, melyet volt iskolájának ajánlott, 1467 és hasonló célt szolgáltak történeti térképei is. Öszszesen 43 évet dolgozott Pesten. Karács Ferenc egyik bécsi tanítómestere, Junker Keresztély 14 7/ több magyar vonatkozású térképet metszett. Maga pozsonyi születésű volt, de Bécsben tanulta mesterségét, és ott is telepedett le. Az ő munkája volt pl. Tomasich János Zala megye térképe 1487 1792-ből, Korabinszky János statisztikai munkája 1791-ből, melyet ról 150/ Széchenyi Ferenc adott ki. 1497 Az 1789-es osztrák-orosz háborúról készült metszetei, világ- és Európa-térképei szintén ismertek. A Görög-Kerekes atlasz számára készített metszeteket Bécsben két osztrák térképmetsző, Biller Bernát és Benedicty Hieronymus. 1 *' 17 Az atlasz legtöbb lapját a veszprémi származású Berkeny János készítette. Berkeny 1765-ben született és nemes ifjúként köl 152/ tözött Bécsbe, hogy ott mesterségét megtanulja és gyakorolja. Az atlaszból Liptó, Csanád, Csongrád, Pest, Győr, Baranya stb. tér képei ismertek, de metszett egyéb megyei mappákat is. 15 * 57 Ezen túl menően készített egy sor céhlevelet, a kézműves mesterek, a náluk dolgozó legények, a felszabaduló inasok számára a városok látképével. 0 metszette az 1789-1792-es hadiesemények térképeit a francia-német háborúról, a Velence környéki harcokról, a moldvai hadszintérről stb. 1547 ; Az 1820-as évektől Pesten dolgozott a poprádi születésű Lehnhardt /Lenhardt/ Sámuel, aki a Tudományos Gyűjtmény számára készítette elsősorban metszeteit. Az ő munkája a Győri Egyházme15 5 / gye 1821 évi térképe is. A térképmetszők közül utolsónak Kohlmann Károlyt említhetjük, aki 1842-ben Vidékyre magyarosította nevét. 1825-ben költözött Pestre, részt vett a szabadságharcban, majd csak kiadói tevékenységet folytatott. Fia a bécsi Földrajzi Intézet igazgatója lett. 1567 A nyomdák fenntartásában már a 18. század végétől fontos sze repet kaptak a kiadók. A magyarországiak a polgári forradalomig inkább mecénások, mint vállalkozók voltak /pl. Kulcsár István,
