14. Kárpótlásra vonatkozó források a magyar levéltárakban. Szerk. Müller Veronika. Bp. 1992. ÚMKL 103 p.

Azon jogszabályok jegyzéke és szervtörténeti feldolgozása, amelyek alapján a kárpótlásra jogosultak sérelmeit okozták

ja meg. Ha az elnök személyében megegyezés nem jön létre, az elnököt az illetékes törvényszéki hiteles szakértők sorából a Kúria elnöke jelöli ki. A jogszabály azt is kimondja, hogy ilyen esetekben az elsőfokú döntés joga a bányahatóságot illeti. A bányatelekkönyvi hatóság hivatalból, a polgári telekkönyvi hatóság pedig az iparügyi miniszter megkeresésére az államosítás tényét köteles feljegyezni. 1946: XX. tc. egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről A rendeletcímben jelzett üzemek államosításával kapcsolatos adminisztratív teendők az Iparügyi Minisztériumra tartoztak. Vitás ügyek esetében a Kúrián alakított különbíróság jogosult eljárni. Erre vonatkozóan 1. a 33.800/1934. IM r.-et is. 1947: XXX. tc. a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. Kúriájába tartozó részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről A jelen törvény 1. és 3. §-a alapján állami tulajdonba kerülő részvények birtokosa vagy őrzője köteles a részvényt (ideiglenes részvényutalványt) vagy a megsemmisítést kimondó bírói határozatot a törvény hatálybalépésétől (1947. dec. 4.) számított 15 nap alatt a Pénzintézeti Központnál, illetve a PK által erre kijelölt pénzintézetnél letétbe helyezni.