13. A számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása. Szerk. Tamáska Péter. Bp. 1992. ÚMKL 131 p.
Berényi Ildikó: A számítógépes adathordozók és adatok archiválása pénzügyi területen
Egyéb számítógépet feldolgozások Az előző pontokban ismertetett központosított "nagygépes" elektronikus feldolgozásokon kívül - elsősorban a központi főosztályoknál használt személyi számítógépekkel - számos egyéb feladatot is gépi technikával támogatnak, illetve látnak el. Ezek a gépi feldolgozások vagy egyáltalán nem tartoznak a belföldi, illetve devizaforgalom körébe, vagy periférikusán kapcsolódnak hozzá és számítástechnikai, esetleg egyéb megfontolásból nem látszott célszerűnek a "nagygépi" rendszerbe való beillesztésük. (Ilyen feldolgozások pl.: a váltónyilvántartási, a lakossági devizaátutalási, a bérszámfejtési, munkaügyi, a lakossági hitel-betét statisztikai, stb. rendszerek.) A bankban használt adathordozók: papír mágnesszalag beépített lemezek (winchester) mágneslemezek cserélhető (floppy) mikrofiche mikrofilm ezek kiszorulóban lyukszalag lyukkártya A feldolgozási területen a mágnesszalag a legelterjedtebb, de ezt is kiszorítja lassan a floppy. Az eredeti mágneses adathordozók őrzését egy belső üzemeltetési dokumentáció határozza meg, lényegében józan megfontolás alapján. Minden adathordozót duplán őriznek, időnként átmásolnak. Nyilvántartás minden adathordozóról van. A mágnesszalagokról manuális (kartonszerű) nyilvántartás van. Magán a mágnesszalagon is jelölve van, hogy mi van rajta: van egy szám minden mágnesszalagon és ezekről vezetnek egy könyvet. A mikrofiche-nek számítógépes nyilvántartása van: pl. ismérveket jelölnek meg: egy bizonyos bank egy bizonyos napon ilyen és ilyen devizát kér ebből tudja a gép meghatározni, hogy melyik mikrofiche-en van a kért anyag. Egy fiche-en 170 gépelt oldal terjedelmű szöveg fér el. A fiche tetején a készítés dátuma található - ez a keresés alapja. Arról azonban nincs nyilvántartás, hogy milyen adatok találhatók a ficheken. A jövő útja kétségtelenül a papír nélküli tavadatfelvétel. Az MNB 1982-ben csatlakozott a SWIFT nemzetközi szervezethez, mely a bankok közötti elektronikus üzeneteket közvetíti. Elsősorban a devizaforgalom területén használják, de csak a pénzmozgást érinti, ugyanis a megbízás és az elintézés okmányai nincsenek gépen. Belföldi átutalás is előfordul gépen, de ebben az esetben a megbízás és az átutalás is megjelenik hagyományos értelemben vett adathordozón, vagyis papíron. Megjegyzem, hogy 1988. december 4-én megalakult az Országos Elszámolásforgalmi Központ Rt., mely egy országos számítógépes hálózat a pénzforgalom közvetítésére. E szervezet egyik részvényese az MNB és legtöbb kereskedelmi bank. A rendszer végleges kialakítását 1991-re tervezik. A Magyar Nemzeti Bankban gépi adatfeldolgozás útján rögzített és papíron megjelenő kiírási termékek a következők (kivonatosan): Megnevezés őrzési idő (év) Betétekkel és hitellevelekkel kapcsolatos elektronikus kiírási termékek: Hitelekről (bankszerv illetve megyei szintű) 57158, 57161, 57250-57263, 57610, stb. 2 (a másodpéldányokat a Statisztikai Osztály őrzi 1 évig) Hitelekről (országos szintű) 57200, 57204-57206, 57220-57224, 57228, stb. 5 (a másodpéldányokat a Statisztikai Osztály őrzi 1 évig) Hitelmérleg 58540 10 Országos hitel-betét elektronikus kiírási termékek (pénzintézeti): 58213 3 Beruházással kapcsolatos elektronikus kiírások Bankszerv (illetve megyei) szintű: 55100, 55102, stb. Országos szintű: 55105-55108, 55113, stb. 3 5 Készpénzforgalmi elektronikus kiírási termékek Bankszerv (illetve megyei) szintű: 50120, 57355,57400, stb. 1
