13. A számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása. Szerk. Tamáska Péter. Bp. 1992. ÚMKL 131 p.
Pető Iván: Számítástechnikai adathordozók archiválása a KSH és az ÁNH területén
Pető Iván SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ADATHORDOZÓK ARCHIVÁLÁSA A KSH ÉS AZ ÁNH TERÜLETÉN A magyar történettudományban legalább másfél évtizede megfogalmazódott: a számítástechnika nem egyszerűen segítője a történeti adatok feldolgozásának, hanem új összefüggések feltárására nyújt lehetőséget. Az sem új felismerés, hogy a számítógépek megjelenése a levéltárak számára új feladatokat jelent. A mostani vizsgálat, s benne az én munkám azonban nem a számítástechnika forrásfeltárás szempontjából történő vizsgálata, de még csak nem is a levéltári tevékenység új adathordozók tömegessé válása révén történő módosulásának elemzése, hanem csak előmunkálat ezeknek a kérdéseknek a feltárásához. Vizsgálódásom ezért jóval szűkebb témára terjedt csak ki, nevezetesen arra, hogy két, a számítástechnika vívmányait intenzíven alkalmazó intézménynél, az Állami Népesség nyilvántartó Hivatalnál (ÁNH) és a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) milyen levéltári szempontokat lehetne, illetve kellene figyelembe venni a "normális" munkarendből eredő szempontokon kívül. A kiinduló feltételezés így hangzott: miként a hagyományos, írott levéltári forrásoknál, úgy a számítástechnikai adathordozóknál is elkülönülnek és elkülöníthetőek a pusztán ügyviteli értékű információk és a történeti értékűek. Ebből kiindulva felmerült: nem semmisítenek-e meg, selejteznek-e ki a számítástechnika alkalmazása során történeti értékű információkat, s ha ez a veszély fennáll, biztosíthatók-e azok a technikai feltételek, amelyek a szigorúan vett ügyviteli szempontokon túllépve a levéltári, történeti érdekek érvényesítését garantálják? Az előzetes ismeretek alapján két szélső esetet kívántam vizsgálni. Azt feltételeztem, hogy az ÁNH alapvetően ügyviteli feladatokat lát el, míg a KSH éppen ellenkezőleg, olyan feladatokat, melynek adat- és forráskezelési szempontjai lényegében nem különböznek a levéltár történeti aspektusától. A kérdés azonban az volt: az ÁNH rendszerébe bekerülő ügyviteli értékű adatokat vagy azok egy részét nem lehet-e levéltári szemszögből forrásértékűként kezelni, illetve az, hogy a KSH rendszere mennyire érvényesíti a levéltári szempontokat. Az ÁNH, nevének megfelelően, a népesség álamigazgatási szempontból legfontosabb (vagy ilyennek vélt) adatait tartja nyilván, szemben a KSH-val nem személytelenítve, hanem éppen ellenkezőleg, kimondottan személyhez kötötten. Az államigazgatási aspektus azonban nem egyszempontúságot jelent. Az állampolgár a népességnyilvántartás számára választópolgár, munkaerő,' lakó, az egészségügyi ellátás használója, szolgáltatások fogyasztója, törvények betartója, illetve esetleg megsértője egyidőben. Az 1975-ben végrehajtott népességösszeírásra épülő adatokat e sokirányú szempontok szerint alakították ki, illetve bővítették az elmúlt közel másfél évtizedben. Az ÁNH ennek megfelelően az egyes személyekről a következő adatokat tartja nyilván: családi és utónév, nőknél lánykori név, anya neve, születési év, hó, nap, születési hely, családi állapot, állampolgárság, ideiglenes lakcím, személyi szám, személyi igazolvány érvényességi ideje. Az alapadatokon kívül a nyilvántartás elkülönítetten kezeli az ún. aktívak, ill. passzívak adatait, utóbbiakon értve az országot véglegesen elhagyókat és az elhunytakat is. 1975-től közel 10 évig a változások átvezetésével az előző, már nem "élő" adatot törölték. 1983-1984-től azonban megkezdték az adatkontroll kiépítését. Az 1984 novemberétől alkalmazott új rend szerint az adatforgalmat is archiválják, vagyis szükség esetén az egyes személyek adataiban végbement változásokat is vissza tudjak keresni. Kontrollként a teljes utcanévkatasztert és házszámkatasztert is beépítették a rendszerbe, vagyis ha valaki pl. a nem létező Bp. I. kerület Hess András tér 35-be jelentkezik be, azt jelzi a nyilvántartás. Tervezik, hogy lakáskatasztert is készítenek, vagyis idővel azt is ellenőrizni tudják, hogy pl. a Hess A. tér 4. címre bejelentkezők valóban lakásba vagy - fiktív módon - irodába jelentkeznek-e be. Az ÁNH 1986. óta mikrolemezen átadja a tanácsoknak a lakossági adatok rájuk tartozó részét, településenként. Ez azonban csak ügyviteli adatok gyűjteménye, amely arra jó pl., hogy - a születési év alapján - az iskolaköteleseket ne hagyományos módon írják össze. A szolgáltatások alkalmasak továbbá az egészségügyi szűrővizsgálatokra behívandók névsorának összeállítására is stb., stb. Az ÁNH adataiból lényegében minden olyan paraméter hiányzik, amely a rendszert alkalmassá tenné történeti, tehát levéltári források produkálására. Nem rögzíti az állampolgárok foglalkozását, munkahelyét, iskolai végzettségét, beosztását, stb., tehát az olyan adatokat, amelyek révén metszeteket lehetne készíteni a lakosság rétegeiről, csoportjairól. Azt vissza tudják keresni mondjuk, hogy Pető Iván hol lakott 1984-től, változott-e családi állapota, de azt már nem tudják kimutatni,
