12. Szőcs Sebestyén: A polgári kori vármegyei pénzügyigazgatás iratai. Bp. 1992. ÚMKL 124 p.

Bevezetés

csökkenésével fordított arányban a helyi közszolgáltatások emelkednének". S ezen túl, a közgazdasági élet megerősítése ellen hatnak az önkormányzatoknál tapasztalható gazdálkodási hiányosságok és hibák is, amik közül a legjelentősebb, hogy az önkormányzatok háztartásának vitelében nincs meg az "elvi egység". Ezért a belügyminiszter a 42.200/1927. számú, "Az 1921: V. törvénycikknek az önkormányzati testületek háztartása hatályosabb ellenőrzéséről szóló részének végrehajtásáról" címet viselő rendelete szigorúan szabályozta a megyék, a székesfőváros, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok, a városok kezelése és felügyelete alatt álló alapok, önálló vagyonkezelési intézetek, üzemek és vállalatok költségvetésének elkészítését, rendelkezett az üzemek és vállalatok kezeléséről, valamint a törvényhatósági és rendezett tanácsú városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeiről is. Ugyanebben az évben 41.881. szám alatt a községi kölcsönök felvételének módjáról is rendelkezett a belügyminiszter,- s ugyanakkor került sor mind a községi és városi adóhivatalck, mind az állami adóhivatalok és pénzügyigazgatóságok hatáskörét részletesen szabályozó "A közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása" című jogszabály /(1927. évi 600. P.M. szám) és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás (1927. évi 60.000/VII. a. szám)/ kibocsátására, amelyet a belügyminiszter a maga szakterületén az 58.957. számú körrendeletével léptetett életbe. A továbbiakban ez utóbbi jogszabály rendelkezései értelmében történt a törvényhatóságok és a helyi önkormányzatok gazdálkodási, valamint adókezelési teendőinek bonyolítása. Jelentősebb változások korszakok végéig már nem történtek. Erre csak a tanácsrendszer bevezetésével került sor, amikor is a korábbi megyei pénzügyi szervek hatásköreinek legnagyobb részét a megyei tanácsok pénzügyi osztályai vették át, ezek önállósága a