12. Szőcs Sebestyén: A polgári kori vármegyei pénzügyigazgatás iratai. Bp. 1992. ÚMKL 124 p.

Szócikkek

Segédkönyv A számviteli könyv egyik fajtája, amelyet akkor kellett vezetni, ha valamelyik számadási ágazat keretében nagy számban fordultak elő olyan, azonos jellegű kiadások és bevételek, amelyeket mennyiségük miatt —> főkönyvben nyilvántartani nem lehetett. így -t kellett nyitni fizetések, házbérek, haszonbérek nyilvántartására; a rs* kezelését azonban a számadási időszak végével az illető főkönyv megfelelő számlájára kellett sommásan átvezetni, mert enélkül a főkönyv vezetése nem lett volna teljes. Szaknapló A 121.000/1902. B.M. számú rendelet által előírt nyilvántartás, amelyet a kir. állampénztár (adóhivatal) minden számadási ágról külön vezetett. A fenti rendelet értelmében a —> Háztartási naplót; az —> Útalap naplót, a —> Vármegyei nyugdíjalap naplót, a —> Jegyzői nyugdíjalap naplót, és a —> Közigazgatási letét-naplót sorolták a T-k közé. Számfejtókönyv A ™> -ek a 122.000/1902. B.M. számú rendelet értelmében a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségen, illetve számvevőségi kirendeltségeken akkor kellett vezetni, ha valamelyik megyei számadási ágnál az egynemű bevételek illetve kiadások sűrűn ismétlődtek, s a —^főkönyv mellett a tételes könyvelés, illetőleg számfejtés is nyilvántartandó volt. Ezeknek a bevételeknek és kiadásoknak csak az évi előírását és havi lerovását vezették át gyűjtő kimutatás segítségével sommásan a főkönyvbe. rs/ -ket vezettek a rendszeresített megyei személyzet járandóságairól,