11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
hanem közérdekű feladatokat teljesítő társaságok könyvei és könyvkivonatai is, végrehajtható közokiratok erejével bírnak. VÉGRENDELET --nek nevezzük az egyénnek halála esetére szóló egyoldalú, visszavonható rendelkezését. A ~ tehát halál esetére szóló jogügylet, amellyel az egyén a maga jogainak, főképpen vagyonának halála utáni sorsát szabja meg. A legfontosabb ~-i intézkedés az örökösnevezés: ezzel az örökhagyó azt szabja meg, hogy vagyona halála után a maga egészében, vagy bizonyos hányadrészében kire szálljon. Ha a - örökősnevezóst tartalmaz, a ~ határozza meg az örökhagyó utáni öröklés rendjét: a hagyaték - alapján nyílik meg. Lehetséges azonban, hogy a - nem tartalmaz vagyonjogi rendelkezést, hanem csak családjogi intézkedéseket foglal magába, pl.: gyámrendelést. A ~ végeredményben heterogén természetű intézkedéseket foglalhat magában, azaz nem mindig egy jogügylet, hanem több, halál esetére szóló egyoldalú jogügylet halmazata. Az örökösödési szerződéstől a ~ abban különbözik, hogy az örökösödési szerződésben két önálló fél egyezik meg a teendő végintézkedésekről, ennélfogva az örökhagyó azt saját akaratából nem változtathatja meg, azaz megköti az örökhagyó végintézkedési szabadságát, ezzel szemben a ~ egyoldalúan visszavonható jogügylet, amelyet az örökhagyó bármikor megváltoztathat vagy megsemmisíthet. VÉGZÉS A ~ olyan perbeli bírói határozat, amely nem a per érdemét, hanem a per bármely más kérdését dönti el, továbbá a ~ a peren kívüli ügyekben hozott határozat is. A - ellen felfolyamodásnak van helye. VEGYES ÜGYEK NAPLÓJA A 42.100/1914. I.M. számú rendelet (JÜSZ) 58. §-a által elrendelt, a határidők figyelemmel kísérésére szolgáló nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám; ügyszám; az ügy megjelölése; kitűzött óra; a megidézettek száma; eredmény; észrevételek. Hasonló nyilvántartás vezetéséről a 42.200/1914. I.M. számú rendelet (TÜSZ) 58. §-a is rendelkezett. VISZONTKERESET A ~ az alperes részéről a felperes által indított per folyamán a felperes ellen indított — > kereset. A ~ jelentősége abban van, hogy az alperes keresetére nézve megállapíthatja az illetékességet, amelyet az alperes egyébként nem érvényesíthetne. A polgári peres rendes eljárásban az alperes az ellene folyamatban lévő ügyben --tel élhet: a/ ha követelése a felperesi keresettel ugyanazon jogalapból származik, b/ "ha követelése más jogalapból származik ugyan, de valódi, lejárt, a felperesi követeléssel hasonnemű és határozott". Több felperes által perbe vont alperes —tel azonban csak akkor élhet, ha követelése a felperesek mindegyikét érinti. A sommás eljárásban a "-re nézve a rendes eljárás intézkedései a következő eltérésekkel alkalmazhatók: a/ ha - a tárgyát képező követelés egészben véve rendes eljárás alá tartoznék, de beszámításra is alkalmas a követelés - útján érvényesíthető akkor, ha a ~-i követelésnek a kereseti követelést meghaladó összességére való tekintettel az ügy rendes eljárás alá nem tarozik; b/ a főüggyel együtt tárgyaiható ~ az elsőbíróság előtti tárgyalás folyama alatt a per bármely szakában előterjeszthető; c/ a bíróság a --nek elkülönített tárgyalását elrendelheti és a ~-et a keresettől elkülönítve döntheti el. VISZONTVÁLASZ A polgári peres eljárásban az alperes válaszára a felperes részéről adható perirat. Erre nézve azokat a szabályokat (1864. évi UV. tc. 136. §.) kell megtartani, amelyek a — > válaszra voltak megállapítva. VIZSGÁLATI INDÍTVÁNY A vizsgálat a büntető perek egy részének a nyomozást követő stádiuma, amelyről a büntető perrendtartás (1896: XXXIII. tc.) 102-129. §-ai rendelkeznek. A vizsgálat közbeeső cselekmény lévén, a vádhatóságnak és a bíróságnak, nevezetesen a vizsgálatra felügyelő vádtanácsnak mindent el kellett
