11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
7. A fiatalkorúak törvényszéki tanácsa a fellebbezett ügyet tanácsülésben vagy tárgyaláson intézte-e el. 8. a/A törvényszéki tanács véghatározatának kelte b/Tartalma 9. a/Történt-e semmisségi panasz a törvényszéki tanács véghatározata ellen b/Ha igen, ki által: ügyészség - vádlott - védő - más. 10. Az ítélőtábla véghatározatának kelte 11. Az eljárás jogszerűen befejeztetett 12. Őrizetben volt 13. Jogerős befejezést megelőzőleg rendeltetett-e el új eljárás (tárgyalás - vóghatározat) - vagy nem Megjegyzés ÜGYVÉDEK NÉVJEGYZÉKE Az ügyvédi kamaráknál vezetett nyilvántartás, amely az ügyvédek és ügyvédjelöltek főbb személyi adatait tartalmazzák a kamarába való felvétel sorrendjében. A hivatalos kamarai névjegyzékeket általában évenként nyomtatott formában is megjelentetik. Ezek a tárgyévben megválasztott kamarai tisztségviselők, az ügyvédek és ügyvédjelöltek, illetve napjainkban az ügyvédi munkaközösségek megnevezését és címét tartalmazzák. ÜGYVÉDI BESZÉLGETÉSEK ENGEDÉLYÉNEK NYILVÁNTARTÓ KÖNYVE Az ügyészségek elnöki irodáján vezetett nyilvántartás, amely az alábbi két rovatot tartalmazta: az ügyvéd neve, a védenc neve. (Selejtezhető.) ÜGYVÉDI KÖNYV A 13.204/1875. I.M. számú rendelet által előírt, az ügyvédi irodákban vezetett nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: dátum; sorszám; teljesített cselekmények; egyezkedés útján meghatározott jutalomdíj ós az ezzel kapcsolatos okmány kelte; igényelt munkadíj; átvett eredeti okmányok; előleg; készpénzbevétel; természetben bevett tárgyak; készpénzkiadás; bíróság által megállapított munkadíj és költségek; megbízónak kiadott készpénz; megbízónak természetben kiadott tárgyak; megjegyzések. VÁDHATÁROZAT ~ készítésére akkor kerül sor, ha a — > vádtanács a — > vádiratnak helyt ad ós — > végzéssel kimondja, hogy a terheltet vád alá helyezi. A ~-nak tartalmaznia kell: a tárgyalás alkalmával jelen volt bírók nevét; a vádlott személyes viszonyainak alapos megjelölését; a vád alá helyezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítését, hivatkozással a büntetőtörvénykönyv megfelelő szakaszaira. Ugyanebben a végzésben határoz a vádtanács arról is, hogy mely tanúk és szakértők kJózendők meg a főtárgyalásra. VÁDIRAT A bíróságok valamely bűnügyben csak akkor járhattak (és járhatnak) el, ha vádemelés történt, s az a megfelelő eljárási szabályok szerint terjesztetett elő. A vád képviselőjének az eljárás egyes mozzanataiban megfelelő indítványokat kellett előterjesztenie. A legfontosabb ilyen indítvány a ~, amelyben a vád képviselője az összegyűjtött bizonyítékok és adatok alapján a főtárgyalás kitűzését kéri. A bíróság - nélkül a főtárgyalás! nem tűzheti ki. A - kellékeit a büntető perrendtartás (1896: XXXIII. tc.) előírta. A ~-nak tartalmaznia kell: a terhelt nevét annak megjelölésével, hogy fogva van-e vagy sem; a vád tárgyává tett bűncselekmény szabatos megjelölését; a tárgyalásnak a nyomozás, illetve a vizsgálat adataiból merített tömör, összefüggő és tárgyilagos megjelölését; a főtárgyalásra illetékes bíróság megjelölését. Ezeken kívül az ügyészségnek a ~-ban az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság elrendelése, fenntartása vagy megszüntetése iránt is köteles nyilatkozni. A ~-hoz a megidézendő tanúk és szakértők, illetve a főtárgyalásra beszerzendő egyéb bizonyítékok jegyzéke is csatolandó. A ~-ot és mellékleteit annyi példányban kellett leadni, hogy mindegyik terhelt kaphasson belőle egy-egy példányt, és egy példány az ügy iratainál is kellett maradjon.
