11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
ÜGYÉSZSÉGI IRATOK Az ~ az ügyészség vádhatósági működéséből eredő nyomozási, vizsgálati és bűnvádi íratok, amelyek között a nyomozási szakaszban a rendőrhatóságok által felvett —> jegyzőkönyvek, nyomozói jelentések stb., a vizsgálati szakaszban a vizsgálóbíró eljárása során keletkezett iratok, az eljárási szakaszban —> a vádirat (illetve fogalmazványa), ennek mellékletei, és Igen gyakran a törvényszékek, valamint a felsőbíróságok —> íteletei találhatók meg. A bűnvádi perrendtartás (1896. évi XXXIII. tc.) 564. §-a értelmében a nyomtatvány újtán elkövetett bűntettekre és vétségekre nézve is a sajtóbíróság egész területén a bíróság szókhelyén lévő ügyészség látta el a közvádló teendőit. A sajtótörvény (1914. évi XIV. tc.) 7. §-a arról rendelkezett, hogy a nyomdaváilalatok tulajdonosai kötelesek minden sajtóterméket egy példányban az illetékes ügyészségnek megküldeni. Az ügyészség a nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmény ügyében vizsgalatot indítványozhatott és egyidejűleg javasolhatta a nyomtatvány lefoglalását is. A sajtótörvény végrehajtásáról rendelkező 2.500/1914. I.M.E. számú rendelet az ügyészségek eme munkájának elősegítésére a következő nyilvántartások vezetését rendelte el: —> időszaki lapok törzskönyve; —> Időszaki politikai lapok törzskönyve; —> kimutatás a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, a Magyar Tudományos Akadémiához, a Központi Statisztikai Hivatalhoz, valamint az ügyészséghez beszolgáltatott sajtótermékekről (a napilapok kivételével) — > kimutatás a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, valamint az ügyészséghez beszolgáltatott napilapokról, — > nyomda- és más többszörősftő vállalatok törzskönyve, —> nyomdanyilvántartás. Az 1894. évi XXXI. tc, valamint a 38.532/1895. I.M. számú rendelet arra hatalmazta fel az ügyészségeket, hogy a házassági bontóperek során napfényre kerülő bűncselekmények (pl. bigámia) esetén eljárást indítsanak. Ennek érdekében megkapták a törvényszékektől az Hyen ügyekben hozott ítéleteket. Mind a sajtóperes, mind a házassági bontóperes iratokat az ügyészségek általában elkülönítve, külön sorozatokként kezelték. ÜGYFORGALMI ÉS TEVÉKENYSÉGI KIMUTATÁSOK Az - készítéséről a bíróságokon először a 4291/1891. I.M.E. számú rendelet (a Bírósági Ügyviteli Szabályzat) rendelkezett, majd a 42.500/1914. I.M. számú rendelet az - készítését újraszabályozta. Ez utóbbi jogszabály értelmében az ítélőtáblákon vezetett kimutatások egyik fajtája az egyes tanácsok szerinti bontásban az alábbi adatokat tüntette fel: az előző évről elintézetlenül maradt ügyek száma, a tárgyév folyamán érkezett: a/ fellebbezés, b/ felülvizsgálat, c/ felfolyamodás, d/ összesen, befejezést nyert, folyamatban maradt, ítélet, legtávolabbi határnap, közben hány ügy részére van hely, tárgyalásra ki nem tűzött ügydarabok, nyilvános tárgyalásra váró ügyek száma. Egy másik fajta kimutatás az egyes tanácsokon belül bírónkónt sorolták fei a tárgyait, az elintézett és az elintézetlen ügyeket, külön-külön jelölve meg a polgári, a büntető és az egyéb pereket, ezeken belül pedig azt, hogy valamely ügy fellebbezés, felülvizsgálati kérelem vagy egyéb ok miatt került a tábla elé. Az Ítélőtáblák a saját tevékenységükre vonatkozó kimutatásokon kívül a kerületükbe tartozó törvényszékekről, a törvényszékek pedig a hatóságuk alá tartozó járásbíróságokról összesítő jellegű ~-t is készítettek. Ilyen nyilvántartásokat azonban az egyes törvényszékek, valamint a járásbíróságok a saját tevékenységükről is vezettek. Az ügyészségeken a 4600/1899. I.M.E. számú rendelet (az Ügyészségi Utasítás) vezette be az készítését. A jogszabály értelmében a koronaügyészségen felfektetett nyilvántartásnak az alábbi rovatokat kellett tartalmaznia: folyószám, az előadó neve, iktatókönyvi adatok: a/ az előző évben elintézetlen maradt, b/ a folyó évben érkezett, c/ összesen, d/ elintéztetett, e/ a kimutatás évében elintézetlen maradt, bűnügyekben tett fontosabb intézkedések, fegyelmi ügyekben tett fontosabb intézkedések, az összes tárgyalási napok száma, a tárgyait ügyek száma: a/ bűnügy, b/ fegyelmi ügy, szabadságon töltött napok száma, betegségben töltött napok száma. A főügyészségeken vezetett nyilvántartás a következő adatokra terjedt ki: folyószám, az előadó neve, iktatókönyvi adatok: a/ az előző évben elintézetlen maradt, b/ a folyó évben érkezett, c/ összesen, d/ elintéztetett, e/ a kimutatás évében elintézetlen maradt, azon ügyek száma, melyeknek tárgyalásában a főügyészség tagja az első fokú bíróságnál az illetékes ügyész helyett résztvett: a/ bűnügy, b/ fegyelmi ügy, bűnügyekben tett fontosabb intézkedések, fegyelmi ügyekben tett fontosabb intézkedések, az összes tárgyalási napok száma, a tárgyalt ügyek száma: a/ bűnügy, b/ fegyelmi ügy, Indokolt perorvoslatok száma, kegyeimi vélemények száma, felügyelet: a/ hány ügyészségnél tartatott felügyeleti vizsgálat, b/ ezek a vizsgálatok az utazással együtt hány napot vettek igénybe, szabadságon töltött napok száma, betegségben töltött napok száma. Az ügyészségek munkájáról készített nyilvántartás rovatai:
