11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
TOLONCTÖRZSKÖNYV A toloncozás megelőző rendőri szabály, amely az illetőségi községbe való utasításból állt és a következő személyek ellen volt alkalmazható a rend és a közbiztonság érdekében: csavargók, rendszeres munkakerülők, engedély nélkül koldulók, a közbiztonságra alaposan gyanús személyek, ha abban a községben, ahol találhatók, ületősséggel nem rendelkeznek, s rendes lakást, foglalkozást vagy életfenntartási jövedelmet kimutatni nem tudtak; továbbá e szabályokat megszegő prostituáltak, a büntetésüket kitöltött fegyencek, ha a felsorolt csoportok valamelyikébe tartoztak; a fentebb felsoroltakkal azonos státusú külföldiek, továbbá azok a külföldiek is, akik a BTK 64. §-a alapján kiutasításra lettek ítélve, vagy anélkül is a közbiztonság és közrend szempontjából veszélyeseknek minősültek. A - rovatai az alábbiak: név; születési hely és idő; vallás; foglalkozás; törzskönyvi szám. TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT TARTOTT SZÓBEU TÁRGYALÁS JEGYZŐKÖNYVE A 32.500/1917. I.M. számú, a törvényszékek, a járásbíróságok és az ügyészségek használatára szolgáló iratminták tárgyában kelt rendelet által előírt formanyomtatvány, amelyet az illetékes törvényszék polgári perek tárgyalásán használt olyan esetekben, amikor különös jegyzőkönyv használata nem voit kötelező. A-a felperes és az alperes nevét, a per tárgyát, a tárgyalás időpontját, az eljáró tanács tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét, valamint a felek részéről megjelent személyeket tüntette fel. A további adatokra vonatkozóan a polgári perrendtartás 243. és 244. §-ai intézkedtek; s ugyanezen jogszabály 245. §-a kimondta, hogy a feleknek jogukban áll olyan kérelmeket és az üggyel kapcsolatos más tényeket a jegyzőkönyvhöz mellékelt iratokban közölni, amelyek az — > előkészítő iratokban nem voltak előadva. Egyébkent az elnök hivatalból azt is elrendelhette, hogy a tárgyaláson előterjesztett, az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére jelentőséggel bíró kérelmek és módosítások, továbbá beismerések és más lényeges nyilatkozatok, valamint az, hogy a fél az ellenfél tényállítására vagy okiratára a bíróság felszólítása után sem nyilatkozott, közvetlenül ~-be vétessék fel, s a fél kérelmére meg kellett állapítani jegyzőkönyvileg azt is, hogy az előkészítő iratban foglalt ténybeli előadásait a szóbeli tárgyaláson változatlanul vagy módosításokkal adta-e elő. TÖRVÉNYSZÉKI FŐTÁRGYALÁSI JEGYZŐKÖNYV A 9.900/1913. I.M. számú, a törvényszékek és járásbíróságok használatára szolgáló iratminták tárgyában kelt rendelet által előírt formanyomtatvány, amelyen az alábbi adatokat tüntették fel: a vádlott családi és utóneve; álneve vagy megkülönböztető neve; házastársának családi és utóneve; születésének éve, hónapja és napja; születésének helye; községi illetősége; utolsó lakóhelye; anyanyelve és egyéb nyelvismerete; vallása; családi állapota; foglalkozása; az esetleges eltartó foglalkozása; katonai szolgálata; műveltségi foka; szembeötlő testi vagy szellemi fogyatkozása és egyéb különös ismertető jele; vagyoni viszonyai, atyjának családi és utóneve, anyjának családi (leánykori) neve és utóneve; volt-e már büntetve, s ha igen, mely bíróság mikor és mi miatt ítélte el. A fenti adatokon kívül szerepelt a jegyzőkönyvben az alaki sajátosságokra való utalás, a tanúk, a szakértők és a vádlott vallomásai; az ítélet kihirdetésének tényéről szóló feljegyzés, s az esetleges fellebbezésekre utaló végzés szövege. TÖRZSKÖNYVEK Általában a hivatali hierarchiában alacsonyabb fokon álló jogszolgáltatási alkalmazottak (dfjnokok, hivatalszolgák, fegyőrök) személyi adatait tartalmazó nyilvántartások. A törzskönyvekben feltüntetett adatok: név, születési idő és hely, vallás, családi állapot, hadkötelezettségi viszonyok, végzett tanulmányok, nyelvismeret, korábbi alkalmazás, jelenlegi alkalmazás, napidíj összege, szabadságon töltött idő (pihenő, fegyvergyakorlat, betegség), kedvezmények (jutalom, segély), minősítési adatok, az 1697. évi XXIV, tc. 1. §-a alapján kiadott értesítések. A büntetésvégrehajtási intezetekben rendszeresített fegyőrségi törzskönyvek rovatai a következők voltak: születési hely és idő, családi állapot, végzett tanulmány, nyelvismeret, állami hivatalba lépés előtti foglalkozás, évi fizetés, egyéb illetmények, katonai szolgálat, börtönügyi szolgálat: a/ minősége, b/ tartama: év, hó, nap, a fegyelmi könyv tételszáma, jegyzet. Törzskönyvnek neveztek egyes, a jogszolgáltatási szervek ügyvitelével kapcsolatos nyilvántartásokat (—> elnöki törzskönyv), valamint a szabadságvesztés büntetésüket töltő személyekről készült nyilvántartásokat is (—> fegyenctörzskönyv; —> törzskönyv a javító-
