11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.

Szócikkek A-tól Z-ig

ÖSSZEHASONLÍTÓ JEGYZÉK A 19.665/1913. I.M. számú rendelet által előírt (telekkönyvi) nyilvántartás, amelyet a betétszerkesztés során készítettek el, s amely a telekkönyvi, valamint a kataszteri birtokrészletek egymással való megfelelését tünteti fel. PERCSOMÓ - alatt a rendes bírósági eljárásban a — > perfelvételi jegyzőkönyv értendő a — > periratokkal és a perfelvételi jegyzőkönyv egyéb mellékleteivel együtt. A mellékletek egy része az ún. incidens kérdésekről (ilyenek: az illetékesség megállapítása, halasztás iránti kérelem stb.) készült jegyzőkönyvek, továbbá a tanúvallomás! jegyzőkönyvek, a bírói határozatok, a fellebbezés stb. A pertárnok valamennyi peres ügyről külön ~-t nyitott, s minden —t külön pertári számmai látott el. A pertári szám az a szám volt, amelyet a — > keresetlevél a — > perkönyvbe való beiktatáskor kapott. A keresetlevelet, a további iratokat, valamint a per folyama alatt felvett különféle jegyzőkönyveket és az ezek kapcsán hozott — > végzéseket a pertarnok kronologikus rendben tartotta együtt, a — > periratok átvételének időpontját feljegyezte, a mellékleteket feltüntette és a határidőket nyilvántartotta. PEREN KÍVÜU ÜGYEK IRATAI A peren kívüli ügyek közé a vonatkozó törvények értelmében az örökösödési eljárás egyes esetei, a holttányilvánítás, a megsemmisítési eljárás, a gyámság és gondnokság elrendelése, az anyakönyvi ügyek, az örökbefogadás, a hitbizományi ügyek, az ingatlanok árverése, a telekkönyvi és a cégbejegyzési ügyek tartoztak, illetve ide sorolták a közjegyzők által intézett egyes ügyeket, például bizonyos okiratok, valamint a — > végrendeletek felvétele és hitelesítése stb. A peren kívüli eljárást egységes jogszabály nem szabályozta, hanem az egyes ügyekről külön törvények és (vagy alsóbb rendű jogszabályok) rendelkeztek; megjegyzendő azonban, hogy a peren kívüli eljárásban is a peres eljárást meghatározó alapelvek érvényesültek, az egyes részletkérdéseket illetően azonban nagyfokú volt a heterogenitás. így például a beadvány "alakja" a peren kívüli eljárásban a kérvény, a határozaté pedig a — > végzés, de a gondnokság alá helyezés, valamint a holtnak-nyilvánítás eseteiben az előírt határozati forma az — > ítélet. A fellebbvitel általában felfolyamodással történt, de ha a véghatározat formája ítélet, akkor a peren kívüli eljárásban is fellebbezésnek volt helye. A leglényegesebb különbség a peres eljárással szemben, hogy a peren kívüli ügyekben hozott határozatoknak nincs kötelező jogi érvénye, ennek következtében az eljárás akármikor és akárhányszor újból elindítható, illetve a peren kívüli eljárás során hozott határozatokkal szemben a peres eljárás is bármikor érvényesíthető volt. PERFELVÉTEU JEGYZŐKÖNYV ~-t a felek első megjelenésétől a per —> ítélet alá terjesztéséig kellett a bírósági ügyviteli szabályzatok előírásai szerint vezetni, s az eljárás mindazon mozzanatát tartalmaznia kellett, amelyek az ügyet érdemben érintették. A-a hozzátartozó —•> periratokkal és mellékletekkel együtt alkotta a — > percsomót. PERIRAT A ~ tágabb értelemben a perre vonatkozó valamennyi irat, míg szorosabb értelemben azok a beadványok, amelyek a rendes eljárás írásbeli alakjában a feleknek az érdemleges tárgyalás szakára vonatkozó előadásait a törvényben megszabott sorrendben tartalmazták, ti. a — > keresetlevél, az — > ellenirat, a —> válaszirat, a —> viszontkereset, a —> végirat és az — -> ellenvégirat. Az 1868. évi UV. tc. 128. §-a a rendes eljárásban a feleknek két ~-ot engedélyez, a felperesnek a keresetet és a választ, az alperesnek az elleniratot és a viszontválaszt. Ha a felperes felelni kíván a viszontválaszra, végiratot adhat be, amire az alperesnek joga van ellenvégiratban felelni. Az említett törvénycikk 148. §-a ~ helyett perbeszédről, 146. §-a pedig a felek szóváltásairól szól, amelyeket megszabott rendben kellett — > jegyzőkönyvbe foglalni. A szóbeliségre alapított eljárásban alakszerű sőt perbeszédek sincsenek; a felek ilyen esetekben mondandójukat a tárgyalás berekesztésóig bármikor előadhatták. Büntetőperek esetében a — > vádirat, a vizsgálóbírói iratok, a — > vádhatározat, a — > főtárgyalás! jegyzőkönyv és az —> ítélet a legjellemzőbb Iratféleségek. A polgári peres ügyek egy részét