11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
bűncselekmény elkövetésének helye és ideje, d/ Az elsőfokon eljárt hatóság megnevezése, e/ Az elsőfokon eljárt hatóság véghatározatának száma, f/ A jogerős véghatározat kelte és száma, g/ A megállapított intézkedés, illetve főbüntetés mértéke és neme, h/ A mellékbüntetés mértéke és neme. ELFOGATÓ PARANCS Az - a büntető perrendtartás (1896: 33. tc.) 144., 475. ós 515. §-ában meghatározott, az előzetes letartóztatást és vizsgálati fogságot elrendelő határozat. ~-nak a — > nyomozó levéllel ellentétben, a szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség esetében is helye van. Az — > elővezető parancstól abban különbözik, hogy elővezető parancs esetében az alapul szolgáló előzetes letartóztatás! okok még nem teszik kétségtelenné, hogy az előzetes letartóztatás tényleg el is fog rendeltetni, míg az az ~ előzetes letartóztatás elrendelését előfeltételezi. ELKOBZOTT TÁRGYAK NYILVÁNTARTÓ KÖNYVE A bírósági eljárás során elkobzott és az ügyészséghez megsemmisítés vagy elárverezés végett áttett tárgyakról vezetett nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám, az átvétel napja és az ügynek bírósági és ügyészségi iktatószáma, a büntetőügy megnevezése, melyhez a lefoglalt tárgy tartozik, a lefoglalt tárgyaknak külön sorszámok alatti részletes megjelölése, a lefoglalt tárggyal történt intézkedések megjelölése, jegyzet. ELLENIRAT Az - a rendes (polgári) peres eljárásban az alperes első érdemleges előadása a felperesi kereset ellenében, és írásba foglalva két példányban nyújtandó be a pertárban, illetve jegyzőkönyvi tárgyalás esetében a pertárban kezelt —> jegyzőkönyvbe iktatandó be. Az ~-ban az alperes tartozik a védelmére szükséges összes kifogásokat és bizonyítékokat előadni; későbbi periratában csak így van joga felhozni valamely elkésett bizonyítékot. Ha többen vannak az alperesek, szabad tetszésüktől függ az ~-t közösen vagy külön-külön beadni, illetve a jegyzőkönyvbe beiktatni. Az ún. felhívási perben a felhívásra adott nyilatkozatot tekintik ~-nak, számadási perben pedig a felhívott fél felelete számít ~nak. Váltóeljárásban a sommás váltóvégzés ellen beadott kifogások helyettesítik az ~-t, de ez esetben az alperes a kifogások folytán elrendelt jegyzőkönyvi tárgyaláson csak annyiban módosíthatta vagy pótolhatta kifogásait és az ezekre vonatkozó bizonyítékait, ha arra a tárgyaláson az eredeti váltó megtekintése alapot szolgáltatott. ELLENVÉGIRAT A polgári peres eljárásban az alperes utolsó érdemleges perbeli előadása, amelyben azonban az alperes új adatokat és bizonyítékokat nem hozhatott fel, csupán a —> végiratban foglaltakra reflektálhatott. Abban az esetben, ha törvény periratok váltása helyett jegyzőkönyvi tárgyalást írt elő, végirat és ~ beadásának nem volt abban az esetben sem helye, ha a felek a további pereskedés helyett a megegyezést választották. ELNÖKI IRATOK • A jogszolgáltatási szervek igazgatási, személyi, gazdasági jellegű ügyeire vonatkozó iratok összessége, amelyeknek különkezeléséről a különféle ügyviteli szabályzatok rendelkeztek. A 4291/1891. I.M.E. számú rendelet (Bírói ügyviteli szabályok) 58. §-a kimondta, hogy elnöki ügyek "a bíróságiaktól az ügyvitel minden ágában elkülönítve, társas bíróságoknál az e célra berendezett elnöki irodában kezeltetnek". Kimondta a jogszabály azt is, hogy az elnöki ügyekről külön — > iktatókönyvet, — > mutatókönyvet, továbbá kiadókönyvet és — > irattári sorkönyvet kell vezetni. A 2700/1910. I.M.E. sz. rendelet a törvényszékek elnöki irataival kapcsolatban, majd a polgári perrendtartás (1911. évi I. tc.) életbeléptetése során kiadott 42.100/1914. I.M. sz. rendelet (Járásbírósági ügyviteli szabályzat), 42.200/1914. I.M. sz. rendelet (Törvényszéki ügyviteli szabályzat), 42.400/1914. I.M. sz. rendelet (Felsőbírósági ügyviteli szabályzat) és a 68.700/1914. I.M. sz. rendelet valamennyi törvénykezési szerv elnöki iratanyaga vonatkozásában úgy rendelkeztek, hogy azokat tárgyi összetartozásuk szerint
