11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
készült kimutatásokat a felmondott üzletrészekről készült kimutatásokat, az évenkénti betűrendes tagjegyzékeket és a mérlegeket; a közraktári vállalatoknál az alaptőke-kimutatást; a biztosítási vállalatoknál az alaptőke-kimutatást, az alaptőke és a díjtartalék elhelyezési módjárói készült kimutatásokat; az életbiztosítási vállalatoknál az alaptőke-kimutatást, az alaptőke és a díjtartalék elhelyezési módjáról készült, valamint a kereskedelmi törvény 455. §-ában szereplő adatokat (így a díjtartalék kiszámításának erveit, az ennél alkalmazott halandósági, illetve élettartam! táblázatokat és a számításnál alapul vett kamatláb kimutatását) kellett tartalmaznia eredetiben vagy hiteles másolatban. A ~-kat külön-külön azonosító számokkal látták el, és külön erre a célra készített —> irattartóban helyezték el. A borító első lapjának külső oldalán tüntették fel az azonosító számot (ügyszámot), az illetékes törvényszék nevét és a cég megnevezését; a belső oldalra pedig az egyes iratok sorszámát, beérkezésük időpontját, az iratok jellegét, az elintézés idejét, valamint az esetleges észrevételeket vezették rá. CÉGJEGYZÉK — > egyéni cégek jegyzéke, társas cégek jegyzéke. CÉGÜGYEK (Cg.) LAJSTROMA A 42.200/1914. I.M. számú rendelet (TÜSZ) 120. §-a által elrendelt ügyviteli jellegű nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: lajstromszám; a cég megjelölése; az irat érkezésének napja, az irat tárgya; az előadó neve; bejegyzésre adás napja; leírásra adás napja; irattári jel; észrevételek. CSŐDNAPLÓ A csődbíróság által kirendelt csődbiztos által vezetett nyilvántartás, amelyben a csődbiztos és a közadós nevét, az illető csődügyben beérkező csődbírósági utasítást, illetve felhívást, a csődbiztos által tett hivatalos intézkedések fogalmazványait, a csődbiztos által felvett jegyzőkönyveket, az érdekeitek beadványait, ezek érkezésének és elintézésének idejét, a mellékletek számát, az ügyirat, illetve az intézkedés tartalmának rövid kivonatát, a kiadás napját, s az esetleges észreveteleket kellett szerepeltetni. CSŐDÜGYEK (Cs.) ÜGYKÖNYVE A 42.200/1914. I.M. számú rendelet (TÜSZ) 45. §-a által rendszeresített nyilvántartás, amely az ügybeosztás regisztrálására szolgált, s amelyben a következő adatokat tüntettek fei: folyószám; az ügykönyvbe történt bevezetés hónapja és napja; főlajstromszám; a csődügy megjelölése; közönséges csőd; kereskedelmi csőd; a csődbiztos neve; a tömeggondnok neve; a követelések bejelentésének napja; a felszólamlás] tárgyalás napja; a csődválasztmány választásának napja; a csőd befejezést nyert: a/ hivatalból és a hitelezők beleegyezése folytán, b/ a csődvagyon felosztása folytán, c/ kényszeregyezség folytán, d/ más módon; csődügyek tartama az ügykönyvbe történt bevezetés: a/ nem több, mint 1 óv, b/ nem több, mint 2 óv, c/ 2 évnél több; észrevételek. DÖNTVÉNY A ~ valamely felső, vagy középfokú bíróság elvi állásfoglalása, amelyet az a bíróság, amely számára hozatott, mindaddig követni tartozott, amíg azt egy újabb elvi állásfoglalás meg nem változtatta. alkotásának jogával a rendes bíróságok közül a Kúria és az ítélőtáblák voltak felruházva. A ~-ek alkotásának a jogegység megóvása volt a célja azáltal, hogy az utolsó fokon eljáró bíróságok azonos jogelv alapján intézzék el a hozzájuk kerülő azonos típusú ügyeket. Ezek a jogelvek akkor is érvényben maradtak, ha az alárendelt bíróságok állandóan követett gyakorlata a --ben foglaltakkal ellenkezett. A Kúria --einek megváltoztatására egyébként a főfelügyeletet gyakorló igazságügyminiszter sem adhatott utasítást, így ezeknek a —éknek hatályon kívül helyezése csak törvény által volt lehetséges. DÖNTVÉNYKÖNYV A Kúrián ós az ítélőtáblákon vezetett nyilvántartás, amelyet a 2214/1881.1.M.E., üietve a 4214/1891. l.M.E. számú rendeletek előírásainak megfelelően kellett vezetni, s amelyben a könnyebb kezelhetőség erdekében betűrendes tárgymutatót is kellett készíteni.
