11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
ALAPÍTVÁNYI IRATOK Alapítvány az állandóság jellegével bíró különleges célra rendelt meghatározott vagyon, amelynek kizárólag tiszta jövedelme vehető az alap rendeltetésszerű céljára igénybe. A kiegyezés utáni időszakban a következő igazságügyi alapítványok léteztek: 1/ az igazságügyminisztérium rendelkezésére álló alapítványok, 2/ a kúriai alapítványok, 3/ ítélőtáblai alapítványok, 4/ országos letartóztatás! intézeti alapítványok, 5/ törvényszéki alapítványok, 6/ egyéb igazságügyi alapítványok. A fenti kategóriákba sorolt alapítványok jelentős része felett közvetlenül az ítélőtáblákon megalakult alapítványi bizottságok bírtak rendelkezési joggal, s a felhasználható összegeket elsősorban a jogszolgáltatás területén dolgozók jutalmazására, esetleg segélyezésére fordították. Az alapítványi bizottságok után fennmaradt iratanyag főként alapító leveleket, ügyviteli szabályokat, igazságügyminisztériumi rendeleteket, a bizottsági tagok kinevezési okmányait, illetve a bizottsági tagok névsorát, továbbá számadásokat és a bizottságok üléseiről készített hivatalos jegyzőkönyveket foglal magába. ÁTTEKINTŐ JEGYZÉK Az ügyészségek elnöki irodáin vezetett nyilvántartás az ügyészség ügyforgalmáról. Rovatai: elintézés napja; iktatókönyvi szám; bűnügyek: a/ feljelentések és azok elintézése; b/ nyomozások és azok elintézése; c/ vizsgálatok és azok elintézése; házassági ügyek; fegyelmi ügyek; közreműködési ügyek; indokolt perorvoslatok; felsőbb hatósághoz felterjesztett jelentések és vélemények; szóbeli feljelentések jegyzőkönyvbe vétele; büntetések végrehajtása iránti halasztás tárgyában hozott határozatok; folyamatban lévő ügyek száma. (Selejtezhető.) BEKEBELEZÉSI ENGEDÉLY Arra a célra, hogy jogügyletről készült okirat alapján bármely dologi jog teiekkönyvileg bekebeleztessék vagy töröltessék, a jogügyletnek és ennek megfelelően az okiratnak törvényes tartalommal kell bírnia. Ennek a tartalomnak egy része a ~, amelyet annak a félnek kellett megadnia, aki ellen a szándékolt telekkönyvi bejegyzés irányult. A - hiánya a telekkönyvi bejegyzés lehetetlenségét nem vonta magával, csak azt, hogy a telekkönyvi hatóság a bekebelezés helyett csupán előjegyzést rendelhetett el. A ~-t rendszerint az ügyletről készült okiratba foglalják, de külön okiratban, vagy a telekkönyvi kérvényben is megadható. BETÉTTERV A telekkönyvi betétszerkesztés egyik nélkülözhetetlen segédeszköze, amely abból a célból készül, hogy segítségével a szerkesztendő —> telekkönyvi betét megfogalmazható legyen. A ~ adatai lényegében megegyeznek a telekkönyvi betét adataival. A ~ a telekkönyvi hatóság helyiségeiben készül, s voltaképpen annak a — > telekjegyzőkönyvnek, amelyből a betétek szerkesztése történik, kivonatos másolata. A helyszíni eljárás alkalmával a betótszerkesztő bizottság a ~-ket használja; erre jegyzik fel a kataszteri nyilvántartás és a telekkönyv összevetése során nyert, illetve az eljárás alkalmával kapott egyéb lényeges adatokat. A ~-k a betét szerkesztés befejeztével megőrzendők, mivel ezek képezik az összekötő kapcsot a telekjegyzőkönyvek és a telekkönyvi betétek között. BETŰSOROS NÉVJEGYZÉK (telekkönyvi névjegyzék, telekkönyvi névmutató) A — > telekkönyvi betétek szerkesztése során keletkezett iratfajta, amely az ingatlantulajdonosok sorrendjében a telekkönyvi betét számát tünteti fel. BÍRÓI LETÉTEK NAPLÓJA Polgári peres eljárások során használt, a bíróságnál letétbe helyezett vagyontárgyak megőrzését elősegítő nyilvántartás, amely az alábbi adatokat tartalmazta: a letétet elhelyező ügyfél neve, az ügy tárgya, a letét megnevezése, a letét ellenében kiadott elismervény száma. A letét megszüntetését a —> kiadási naplóban regisztrálták, amely a fentebb felsorolt adatok mellett a letét kiadását elrendelő végzésre vonatkozó adatot is tartalmazta.
