11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.

Szempontok a jogszolgáltatási iratok selejtezéséhez

Ezek alapján Szekeres József a következő iratfólók kiselejtezését javasolja, s javaslatát minden esetben meg is indokolja: 1/ kézbesítési bizonyítvány, tértivevény (semmiféle lényeges adatot nem tükröz); 2/ lakásmegkeresósi lap a rendőrségi bejelentő hivatal felé (a rendőrség külön lapon közli a lakást, a megkeresés! lap soha nem tartalmaz adatot); 3/ scontro-lap: nyilvántartási idő lejártáról értesítő irat (amennyiben az ügyben valamilyen ok miatt nem történt intézkedés, úgy a nyilvántartási iroda mechanikusan határidőket ad és azok lejártáról jelentést küld); 4/ idézőlevél, amely a tárgyalási határnapról értesíti az ügyben érdekelteket; 5/ erkölcsi bizonyítvány, ha a vádlott bűntelen előéletű (az ítélet tartalmazza a vádlott előéletére vonatkozó megállapítást, de csak a büntetett vagy büntetlen előéletű megjelöléssel. Amennyiben a vádlott büntetett előéletű, úgy célszerű az erkölcsi bizonyítványt megtartani, mivel azon az ellene folytatott összes eljárás adatai szerepelnek); 6/ végzés a főtárgyalás napjának kitűzéséről, amelyet az összes érdekelt megkap (ítéletből kitűnik); 7/ ügyvédi, vagy ügyvéd helyettesítési meghatalmazások (az ítélet szövege feltünteti a védőügyvéd nevét); 8/ borítékok (semmiféle szempontból nem fontosak); 9/ felterjesztés a II. fokú bírósághoz fellebbezésről; nyomtatvány mely az ügy vádlottjának, tárgyának megnevezését és lajstromszámát tartalmazza (ismert adatokat tartalmazó nyomtatvány); 10/másod- és harmadfokú bíróságok kézbesítési vevényei (semmilyen lényeges adatot nem tükröznek); 11 / törvényszéki végzés, amellyel a másod- vagy a harmadfokú bíróság ítéletét az ügyben érdekelt feleknek megküldik; 12/ rendőrségi határidő figyelmeztetési levelezőlapok (amennyiben az ügyben valamilyen ok miatt nem történt intézkedés, úgy a nyilvántartási iroda mechanikusan határidőket ad, és azok lejártáról jelentést küld); 13/a fogoly elővezetésével, szállításával kapcsolatos költségjegyzék és számlák (az ügy menete szempontjából kevésbé lényeges iratok). Nem selejtezhetőeknek minősíti a tanulmányíró az iratcsomók belső selejtezésénél az alábbi iratokat: 1/ ítéletek; 2/ ítélethozatali jegyzőkönyvek; 3/ tárgyalási jegyzőkönyvek; 4/ tanúkihallgatási jegyzőkönyvek; 5/ vádirat; 6/ nyomozati iratok; 7/ személyleírás; 8/ körözőlevél; 9/ orvosi vélemény és felülvélemények; 10/ beadványok; 11/szakértői jelentések; 12/ bűnjelek. A fentiekhez azonban hozzátehető, hogy az Ítéletek általában több másodlati példányban találhatók a percsomókban, ezekből tehát elegendő ítéletenként (első fokú, valamint fellebbviteli fórumok ítéletei) a fogalmazványon kívül egy-egy tisztázati példányt megtartani. Az irattári segédletek közül Szekeres József a lajstromkönyveket, a sorkönyveket és a mutatókönyveket is megőrzendőnek minősíti; a lajstrom- és sorkönyveket azonban véleményem szerint - mint a kutatáshoz kevésbé használható segédleteket - biztonsági filmre történő felvételük után ki lehet selejtezni. A büntetőperes íratok selejtezéséhez hasonlóan jól használható útmutató áll rendelkezésünkre Baranya Margit jóvoltából a telekkönyvi iratok selejtezéséhez is. (Baranya Margit: A telekkönyv funkciója és a telekkönyvi iratok. 1873-1914. Levéltári Szemle 1970. 3. szám.) A szerző - Szekeres Józsefhez hasonlóan - a megőrzendő és a selejtezhető iratokat külön-külön megnevezi. A 130/1957. (I.K. 20.) I.M. számú utasítást figyelembe véve nem selejtezhetőként jelöli meg: 1/ a telekkönyveket (ide értve a telekkönyvi betéteket, betétterveket és a telekjegyzőkönyveket), valamint a telekkönyvi térképeket;