10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 4. Az ügyvitelszervezés alapjai, az iratkezelés műszaki-technikai feltételei, lehetőségei

illesztenek. A műnyomópapír a kézzel vagy géppel való írásnál érintkezik a színlap festékes oldalával, és a nyomás hatására a szöveg a papír hátoldalán fordított (tükör) állásban jelenik meg. A kész nyomóformát a sokszorosító be­rendezés forgódobjára rögzítik. A sokszorosításra előkészített papírt az ada­goló szerkezet továbbító görgője egy szesszel átitatott filchengerhez juttat­ja, ahonnan a papír a nyomóformát hordozó forgódob és a nyomóhenger közé ke­rül. A szesszel átitatott levonatpapír közvetlenül érintkezik a nyomóformával. A levonatpapír által felszívott szesz leold egy kevés festéket a nyomóformá­ról, ami azután a nyomás hatására áttapad a levonatpapírra. Egy-egy nyomófor­máról annyi levonat készíthető, ahányhoz a nyomóforma oldható festékanyagot tartalmaz. Kis többletmunkával többszínű sokszorosításra alkalmas nyomóformák is készít­hetők. A színlapok ugyanis különféle (kék, piros, zöld stb.) színben készülnek Az eltérő színű szöveg vagy ábrarészeket külön-külön a megfelelő színlap be­helyezése után írják, ill. rajzolják a nyomóformára. Az alkalmazás céljától függően a szeszes sokszorosító berendezéseknek három altípusát fejlesztették ki: - laponkénti sokszorosítók: általában A4 méretű lapokra készíthetők a le­vonatok - soronkénti sokszorosító szeszes berendezés:a nyomóforma egy fordulatóra csak azt a sort vagy több sorból álló szövegrészt viszi át a papírra, ami nek a levonaton szerepelnie kell - kombinált sokszorosítók: amelyek egész lapok, ill. a nyomóforma szövegé­nek soronkénti sokszorosítására egyaránt alkalmasak.

Next

/
Thumbnails
Contents